Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Horváth M. Ferenc: Nagy Iván váci évei
rész más cikkelyekre hivatkozik, mint ami az alapszabályban szerepel. A lényeg azonban az, hogy a püspök által tett észrevétel közül az egyik egy nem lényegtelen szócserére kötelezte az egyesülőket: a - feltehetően politikai ízűnek, tartalmúnak tartott - „szólásszabadság" nem folytathatnak. 1846-ban erősen tiltotta a helytartótanács a tanuló ifjúságnak, hogy részt vegyenek a közéletben, a megyei közgyűléseken és „bárminemű gyüldékben." 11 Tevékenységük hatására azonban az egyházi felsőfokú oktatásban is sorra megalakultak e körök, elsőként a pesti központi szeminárium falai között. Nagy Iván - s a változá sok szükségességének előszelét érző országban sok társa - számára az önkifejezés, az önálló és nemzeti gondolkodás, ill. a kritikai szellem, a látókör kitágításának lehetőségét, és a kapcsolattartást a hasonló intézményekkel, a nagyobb önállóságot jelentették és biztosították azok az önképzőkörök, melyek jellemzően ekkoriban alakultak meg az ország összes felsőfokú egyházi tanintézeteiben. így érthető az a lelkesedés és hevület, melynek következtében a Váczi Növendékpapság Önképző Magyar Egyletének 12 létrehozásakor az alapító tagok „őszinte ügyszeretet"-ről, „komoly közérdekké váló önművelődési ipar"-ról beszélnek. Az egyesület megalakítását Nádasdy Ferenc püspök még 1845. január 27-én Kriszter Antal rektorhoz írt levelében 13 engedélyezte, illetve hagyta jóvá alapszabályait. Az alapszabálynak csak a fogalmazványa maradt meg az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában 14 melynek szövegét valószínűleg átszerkesztették, ugyanis a püspök által kifogásolt két 29. Nagy Iván népdalgyűjteménye az Akadémiának, Vác, 1847 szóihatás" jogával élhethelyett csak a tek a tagok. A társulat céljai között szerepelt az „önművelődés", a nemzeti nyelv alaposabb megismerése, az „értelemnek szük79
