Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Horváth M. Ferenc: Nagy Iván váci évei
nem működhetett, csak a gimnázium hat osztálya mellett. Viszonylag korán, Mária Terézia 1764-es váci látogatása és 12.000 forintos alapítványa tette lehetővé a filozófiai kurzus beindítását Akadémia név alatt, mely ekkor még nem bizonyult tartósnak, 1775-ben átmenetileg meg is szűnt. Mégis, az iskola működési zavarai ellenére is alkalmas volt az új filozófia, a felvilágosodás előkészítésére. A tanári karban olyan kiválóság is működött rövid ideig, az 1770/71-es tanévben, mint Koppi Károly, a nemesi-nemzeti mozgalom egyik legkiválóbb képviselője. Vácott a két évfolyamos filozófiai képzést Splényi Ferenc püspök indította be újból 1793-ban a növendékpapok részére, melynek 1796/97-ben már két tanára volt. Kezdetben csak az egyházmegyei és a piarista papnövendékek tanulhattak itt, később a világiak is külön püspöki engedéllyel. A líceum direktora a mindenkori püspök volt, helyettese egy székesegyházi kanonok, rendes tanárai egyházmegyei papok és piaristák, akik ha nem is voltak doktorok, de az egyetemeken approbáltak. A filozófiai tanfolyam tantárgyai az I. évfolyamon a következők voltak: a filozófia története, tapasztalati lélektan, elméleti és gyakorlati logika, történelem - a „magyar királyok oknyomozó története" és némi világtörténelem -, valamint matematika (algebra, trigonometria és geometria). A II. évfolyamon nagyobb hangsúlyt kaptak a gyakorlati ismeretek, s a következő tantárgyakat tanították: metafizika, fizika, mezőgazdaságtan, egyetemes történelem, építészeti ismeretek (architektúra) a vízműépítéstannal. Később a rendes tantárgyak közé került a hittan, 1820-tól a magyar nyelv és irodalom is. Ez utóbbi tanítását a helytartótanács korábban megtiltotta, mivel az intézmény nem tudta biztosítani a tanár állandó díjazását. S ugyancsak helytartótanácsi engedéllyel a Verseghy-féle nyelvés irodalomkönyv alapján tanították a magyar nyelvet. 3 1835-ben a helytartótanács engedélyezte a magyar köz- és magánjogi tanszék felállítását a líceumokban, erre Vácott 1846-ban került sor, s első tanára Kovách Pál lett. 4 A magyar nyelvet Máté Zsigmond, a hittant Janikovits Alajos tanulmányi felügyelő, a mennyiségtant Lapónyi Lajos filozófiai doktor, a történelmet Kardhordó Ambrus filozófiai doktor, a logikát, metafizikát és etikát Purgstaller József filozófiai és teológiai doktor, valamint a fizikát, gazdaságtant (oeconomiae ruralis) és „természettörténetet" (históriáé naturalis) Schirkhuber Móric filozófiai doktor tanította. 5 Az 1841/42-es tanév filozófiai tanfolyama I. évfolyamának 6 világi papnövendék hallgatója volt - Baittrok Ede, Gyurinka Antal, Kapás Sándor, Nagy Iván, Stéger István és Zarubszky János -, a tanfolyamon résztvevők összlétszáma 170 körül lehetett. Értesítő nem maradt fenn erről a tanévről, az 1842/43-as tanévről kiadott értesítőben 6 pedig nem szerepelnek a papnövendékek, csak a világiak, köztük Nagy Iván testvére, Imre is. Érdemes beletekintenünk Nagy Iván (Joannes) iskolai jellemrajzába. Az 1841/42es tanévről összeállított értesítő 7 adatai szerint a reggeli és esti imákon megjelent és rendben ott volt, a miséken és a szentbeszédeken „illemtudóan jelen volt", az írásgyakorlatokat „magányosan" és közösen is, egyúttal „hasznosan" és szokásos módon" végezte, aki egyúttal a közösséget szereti és „szelíd hajlamú". További tulajdonságai között sorolják fel, hogy „takarékos az életben, a bort nem itta", szabad idejét „mérsékelten osztja be és hasznos könyveket szokott olvasni", szorgalmára jellemző, hogy a szer75
