Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Horváth M. Ferenc: Nagy Iván váci évei
gyak - latin nyelvtan, szótan, mondattan, költészet - mellett a történelmi, földrajzi és természettani ismereteket is tanultak 1777-től, az I. Ratio Educationis életbe léptetésétől. Az oktatást latin majd később magyar nyelvű színi előadások egészítették ki, melyeket az I. és a II. félév végén, valamint farsangkor az 1734ben épült színházteremben tartottak. A piarista gimnáziumok ugyan a jezsuita Ratio tanrendszerét és a skolasztikát követték, de bizonyos mértékben elfordulva az ortodoxiától, fogékonyabbak voltak a társadalmi igényekre. Ezért örvendett jó hírnévnek és volt népszerű a környéken a váci gimnázium. Az anyanyelv ápolása - bár külön tantárgyként a „magyar nyelvtan" 1814-ig nem szerepelt és a „reális" tárgyak tanítása nagyobb hangsúlyt kapott náluk, s általában az oktatás szelídebb bánásmóddal párosult. Azokon a területeken, ahol a lakosság döntő többsége magyar anyanyelvű volt, már az 1820-as évektől kezdve a magyar volt a tanítás nyelve, amit az 1844. évi II. törvény szentesített. Az iskolák tankönyvhasználata és felszereltsége taneszközökkel eltérő volt. A váci gimnáziumban pl. csak az egyetemi könyvnyomdákból kikerült tankönyveket engedte használni az 1835-ben kinevezett Tamásy lózsef iskolaigazgató. A szemléltetőeszközök is meglehetősen szerények voltak, a rendnek 1837-ben adományozott állatgyűjte27. A váci papi szeminárium épülete menyhez pedig csak a rend növendékei férhettek hozzá. A mindössze kilencfős tanári testületből egy-egy osztályt egy tanár tanított. Nagy Iván tanára a II. grammatikai (latin) osztályban a Nyitra megyéből származó Kapronczay Ede 24 éves piarista presbiter lett, aki filozófiát és teológiát végzett 1 , s mint Nagy Iván írta róla a naplójában, kegyetlen és türelmetlen tanár volt. A Kapronczay Ede által az 1836/37-es tanév második félévére öszszeállított tanterv 2 szerint vallástanból A keresztény katólika hitnek tanítása c. könyvet használták, latin nyelvből egy Budán kiadott nyelvkönyv alapján tanulták az igeragozást, az ókori írók művei közül Phaedrus fabuláit olvasták, fordították és memorizálták, a bibliatörténetből az Új testamentumot tanulták, földrajzból Zádor Alex könyve alapján ismerkedtek Magyarország tiszántúli részével, Horvátországgal és Szlavóniával, míg magyar nyelvből a Verseghy Ferenc féle tankönyv alapján foglalkoztak a főnevekkel, aritmetikából (számtanból) a Budán kiadott hivatalos tankönyv alapján tanulták a szorzást és az osztást.
