Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Limbacher Gábor: Nagy Iván hazaszeretete

egyik fő eszközlői, egyikük a kitűzött feladat tanulmányozásából gazdag ismeretekkel tért haza, stb. A nemességét tehát a polgárosodó magyar társadalom számára is, az iménti jellemzőkön túl, mint követendő, erényekben bővelkedő, hasznos és hűséges szolgálatú, értelmes, kitűnő és szenvedelmes, kiemelkedő, pártfogó, stb. jelzőkkel ellátott mintaképnek szánja.

19 Grandiózus művével a múlt emlékeiben a kívánatos jövőt próbálta fölvázolni, a fejlődés alternatíváit kívánta fölmutatni a születőben lévő modern nemzet tagjai előtt, talán nem is egészen tudatos, mint inkább észrevétlen, társadalmi rétegzettségéből és a haza iránti elkötelezettségéből fakadó módon. Szemléletét és egyfelől a történettudomány akkori művelését tükrözi, ahogyan tudományos segítőiről szól. Már a puszta adatgyűjtést, mint ahogyan a kapcsolódó alkotó munkát is a hazafiúi mentalitás motiválta: „Voltak ... egyes tudós hazafiak, buzgó ügybarátok, kik fáradhatatlan szívességgel" igyekeztek adatokat rendelkezésére bocsátani, akiknek ezért hazafiúi őszinte köszönetét és háláját fejezte ki

20

. Miközben műve várható hatását latolgatta, szintén a rendi jellegű, tradicionális nemzetkép tűnt elő: „...hiszem ... e munka nem fog választó falakat rakni családaink közé, sőt ellenkezőleg - úgy vélem - az atyafias közérzületet előmozdítandja, bizonyítékul és tanúságul szolgálván arra, hogy amint a haza egy, úgy ezer meg ezer vérségi és sógorsági összeköttetésekkel összefűzve a nemzet is egy család."

21 E szemlélete indokolhatja, hogy művének nem a Magyarország nemes családul.. címet adta, hisz ez számára, érthetően, már tautológia lett volna. Múzeumszervező munkássága Kiindulásként hivatkozunk Nagy Iván már ismertetett, szzabadelvűként is képviselt nemesi nemzetszemléletére, amelyhez kapcsolódik hazaszeretetének másik tartalmi motívuma, nevezetesen nemzetállam-felfogása. Szerinte „az alkotmányi átalakulás, és eredményeként a minden állampolgárra kiterjesztett nemzet életbevágó közegeinek azaz intézményeinek úgy kell szervezve és beosztva lenniök, hogy azok a hatósági részek vagy vidékek székhelyeiről árasszák szét termékenyítő, izmosító és fenntartó erejüköt az ossz - tehát a 'nemteleneket' is magába foglaló - állam életének rendületlen megalapításához, folytonosságához. Ezért... állami érdekből is sürgős követelmény az, hogy a megyei székhelyek mindazon intézményekkel bírjanak, melyekkel az össz-állam irányában hivatásuknak megfelelhessenek."

22 Ezek sorában a közigazgatás, jogszolgáltatás, közbiztonság, közegészség központi funkciói mellett alapvetően a nevelés, oktatás, egyszóval közművelődés intézményeinek biztosítására gondolt. Mert saját szavaival a magyar állam fennállásának, virulásának létföltétele a közművelődési kérdés megoldásán alapszik. Ezért - egyrészt - a balassagyarmati megyeszékhelyen egy teljes gimnázium létesítését tartotta egyenesen állami és hazafiúi közérdeknek, melynek honpolgári támogatása szerinte nem csupán áldozatvállalás, hanem kötelesség. E kötelességnek ő maga példamutatóan tett eleget: tagságot vállalt a gimnázium felállítása érdekében a kormányt fölkereső vármegyei küldöttségben, és a létesítéshez 400 koronás összeggel is hozzájárult.

23 Nagy Iván e fölvázolt elméletéből következett - másrészt - időskori hazaszeretetének kiemelkedő csomópontja, a Nógrádvármegyei Múzeum létesítése. Jelentőségét tehát abban látta, hogy e történelmi kincstár az állam egészséges életfolyásának fenntartói biztosítékát, azaz a társadalminemzeti lét épségének és fejlődésének az elődök kulturális tőkéjéből fakadó fő esz63