Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Kovács Anna: Motívumok Nagy Iván műveltségképének kialakulásához, művészeti ízlésének megrajzolásához

KOVÁCS ANNA Idézzük csak mindezzel kapcsolatban Nagy Iván nézőpontját: „Nemzetünk szokás és viselet történetében mily kevéssé vannak eddigelé az adatok összegyűjtve... ez okból nem lehet figyelmen kívül hagyni azon régi családi ingóságok összeírását sem, melyek nemcsak nyelvészeti tekintetben az ipar­\ 19. Részlet Nagy Iván kéziratgyűjteményének lajstromából (magyar ősnyomtatványok) czikkek műszavaival ismertetnek meg, ha­nem a föntebb jelzett történelem érdekében is értékes tanulmányi anyagul kívánkoznak" ­írta az Archeológiai Értesítő1871-es számában. 6 A Nagy Iván-forrásanyag: a különböző időszakokból származó ingósági leltárak (1843,1855,1859,1874), hagyatéki leltárak és végrendeletek bőséges adattal szolgál­nak e tekintetben is. 7 Nem lehetett puszta véletlen, sőt a fenti idézet is megerősíteni látszik, hogy nagyon is tudatos szándék vezette, amikor naplójában megörökített olyan életmódelemeket, mint a lakáskö­rülmények, a berendezés fejlődése, a mindennapi élet szokásos mene­te. Gondoljuk csak végig, milyen részletező alapossággal, gondos­sággal is rögzíti saját öltözködési szokásait, mintha a viselet, a divat átalakulásában is egy életformavál­tás folyamatát kívánná érzékeltet­ni. Naplójából tudjuk, hogy a feke­te talártól megszabadulva, „csínos gavallér" ruhát csináltatott, átöltö­zött végre világi ruhába, de hon­védéletét jellemezve is fontos volt a „maga pénzén vett jelmez", az­tán amikor bujdosni kényszerült, a Bécsbe juthatás végett magas cilin­derkalapot vesz, „mert magyar ka­lapban be nem eresztik." 1870-ben pedig még egyértelműbb megfo­galmazása: „...eddig még a magyar ruhát én is megtartám, de ezentúl ismét a napi francia viselést fogad­tam el, künn a vidéken megmaradt magyar nadrágjaimat megtartván." A viselet, az öltözetváltozás - a tár­sadalmi szerepváltás kísérője volt. Ennek lényeges fordulópontja Nagy Iván Pestre költözése. 8 1855. szep­tember 2-án érkezett föl Pestre, hogy elfoglalja hőn áhított hivata­lát az Egyetemi Könyvtárban, ahol töltött el. 1859-ben kinevezték 15 évet elsőőrnek, ekkor jövedelme 945 újforintra emelkedett, ami hamarosan tovább növe­kedett 1868-ban 400 forinttal. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom