Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

R. VÁRKONYI ÁGNES Haláláig dolgozott újabb kötetein, de nem jelentek meg. Átfogó családtörténeti kézikönyve alapmű lett, nem készült helyette újabb a magyar történettudományban. A Magyarország családai... fogalommá vált, „a Nagyiván", így ismerkedtem meg vele én is pályám kezdetén a Történettudományi Intézetben. A tudományos kutatások túlhaladták sok megállapítását, mégis előfordul: új felfedezésnek vélt jelenségek, események, meglátások nála már megtalálhatók; vagy számottevő történelmi személyiség múltjában a homályos folt, a kedvezőtlen fejlemény, amelyet ő már jelzett, utóbb a feledés fátylával boríttatott. A19. századi magyar történetírás kétségkívül grandiózus egyéni teljesítménye egy évszázadon át az egyik legtöbbet idézett mű volt, szinte nélkülözhetetlen kézikönyv. Szándékát kevéssé értették meg. Felmutatta a fejlődés alternatíváit egy letűnőben lévő társadalmi rend tagjai és egy születőben lévő nemzet előtt. Hidat vélt építeni a múltból a jövőbe és a pilléreket a múlt tényeiből próbálta meg lerakni munkáiban. A történetírás autonómiájáért Nagy Iván a kiegyezést reális örömmel fogadta. Az 1860-as években azonban több veszteség érte, s mindez kihatott későbbi tudományos pályájára is. 1861. október 4én nagyszabású forráskiadási tervet adott be a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának. A Rákóczi-kor forrásait, naplókat, leveleket, törvényhatósági iratokat a proveniencia korszerű elve szerint, keletkezésük egységében kívánta kiadni. Feltárta Rákóczi László és Thököly naplóit, II. Rákóczi Ferenc levelezését, Eszterházy Antal hadinaplóját. Tervét Szalay László, a Magyar Tudományos Akadémia titkára támogatta, s valószínű, hogy Szalay hirtelen - 1864-ben - bekövetkezett halála miatt sem valósult meg úgy, ahogy Nagy Iván elgondolta. További összefüggésekre irányítja figyelmünket az a tény, hogy a korszak kutatását Thaly Kálmán sajátítja ki, a Rákóczi-szabadságharc forrásai kiadását kizárólagosan saját kezébe veszi. Nem egyszerűen a tudományos életben mindig, mindenütt meglévő érvényesülési harcról, erőszakos leszorításról volt szó, hanem sajnos sokkal többről. Filológiailag kimutatható, hogy Thaly Kálmán új fogalomkört vezet be a magyar történelem egyik legjelentősebb szakasza tudományos értelmezésére: „kuruc világ", „kuruc-harcok". Ez a képzet ellentétes párjával, a „labanc" jelzővel együtt a történettudományban, főleg pedig a történeti közgondolkozásban általános lett. Sajnos úgy működött, mint korfölötti szélsőséges értékkategória, kiemelte Magyarország kora-újkori történetét az európai öszszefüggésekből, s a külföld számára értelmezhetetlenné tette. Ugyanakkor a korszak történetének eredeti társadalmi, intézményrendszeri, interkulturális és diplomáciai tartományait kiiktatta, vagy elfedte.

37 Nagy Iván egy 1849. szeptember 18-án írt versében a szabadságharc bukására mintegy metaforaként használja a kuruc világ fogalmát: „Kurucz világ, kurucz világ. / Kinyílt, korán hervadt virág."

38 Annál feltűnőbb, hogy kiadott és kiadatlan műveit, kéziratjegyzékeit vizsgálva nem látjuk, hogy használta volna a „kuruc" kifejezést, mint II. Rákóczi Ferenc híveinek, harcainak és a korabeli irodalomnak is a gyűjtőfogalmát. A Magyarország családai... köteteiben természetesen bőséges leírásokat kapunk a II. Rákóczi Ferenc hadseregének, államának is nevezetes személyiségeket adott családokról, miként mindvégig a király oldalán kitartó családokról is. Ezekben a kötetekben azonban még nincs „kurucvilág", senki sem „kuruc" vagy „labanc", mindenki az, ami volt: Boty22