Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN MUNKÁI - Tyekvicska Árpád: Nagy Iván történeti tárgyú kéziratos munkái

gyarapítja. Mintegy kétszáz tétel került az OSZK különböző gyűjteményeibe. Egykori összetartozásukról pedig már csak a gyarapodási naplók tanúskodnak. Tekintélyes - Nagy Ivánra vonatkozó anyagot őriz az Akadémia könyvtárának kézirattára is. Arcképe mellett itt találhatók népdalgyűjtései, melyeket az Erdélyi János-féle gyűjteménybe küldött az 1840es évek második felében. Ugyancsak itt őrzik családtörténeti főművének egyik sorozatát, melyben kézírással az egyes adatokat javította, kiegészítette. Az Akadémia megőrizte Márki Sándorhoz, Szilárdy Áronhoz, id. Szinnyei Józsefhez, Toldy Ferenchez és Ráth Károlyhoz írott leveleit. A RAL gyűjtemény pedig 1852-től őrzi az akadémiával folytatott levelezését. Kéziratgyűjteményét Nagy Iván több tételbe sorolta. Ezek a következők voltak: „Theologia, I. Patrologia, II. Dogmatica, Moralia, Ascetica, Ritualia"; „Gassica et Philologia"; „Italica"; „Literatura Hungarica";. „História. Történelem"; „EHplomataria, Epistolaria"; „Hierarchia, Ecclesiastica"; „Stemmatographia"; „Processus Juris. - Jog perek"; „Archontologia"; „Necrologia"; „Heraldika"; „Juridica"; „Diotalia et Legjslativa"; „Politica, Statistica"; „História externa"; „Philosophika; „Medica, et Oeconomica"; „Neogradiensia". A társadalomtudományok korabeli rendszerezését tükröző felosztásba néhány saját maga által készített kéziratát is besorolta. Úgy hisszük, helyesen jártunk el akkor, amikor az általunk kiválogatott, tudományos teljesítményét megtestesítő kéziratokat, iratgyűjtéseket, iratmásolatokat a Nagy Iván által kialakított rendbe helyeztük el. Kivételt is tettünk: a Nagy Iván által más témacsoportba sorolt nógrádi vonatkozású dokumentumokat a „Nogradiensia" címszó alá gyűjtöttük (vállalva, hogy így több témacsoport nem jelenik meg a felsorolásban, mivel ott Nagy Iván munkáját csak szülőföldjét érintő dokumentumok képviselték). Válogatásunk a hagyaték azon fellelhető darabjaira terjedt ki, amelyeket maga a történész írt vagy másolt. Ezt egészítettük ki azokkal az eredeti iratokat vagy feljegyzéseket, családfákat, genealógiákat, stb. tartalmazó irat együttesekkel, melyeket Nagy Iván műveinek alapanyagául gyűjtött, mindenekelőtt családtörténeti főművéhez. Kimaradtak tehát más szerzők kéziratai, amelyekhez vásárlás vagy ajándékozás útján jutott. Nagy Iván értékeinek sorsa visszatükrözi a huszadik századi magyar történelmet. A 19. század második felében összegyűjtött, rendezett, egységes egészet képező hagyatékot szétszabdalták, megtizedelték, megmaradt darabjait valamiféle tudományosnak tekintett elvek szerint Balassagyarmatról Budapestre szállították. Akaratlanul is azt sugallva: van egy országos jelentőségű tudós, akinek helye van a nemzet panteonjában, és van egy provinciális, feledhető, helyi dolgokkal küszködő Nagy Iván. Pedig Nagy Iván akarata bizonyára az volt, hogy hagyatéka egységben, egészként tanúskodjon róla, az emberről. Ránk vár a feladat, hogy ezt az egykori akaratot megvalósítsuk, ha másként nem - szakszóval élve - egy virtuális fond összeállításával, mely jegyzékbe foglalja a szétszóródott iratokat, úgy, ahogyan azt Nagy Iván hagyományozta volna ránk. Ennek a munkának csak kezdőlépése lehet a bibliográfia és a kézirat-lajstrom közzététele. Jegyzetek 1 A bibliográfia őrzési helye: Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: QSZKK) Oct. Hung. 1153. Közölte és lábjegyzetekkel ellátta Petiik Iván (Nagy Iván publikációs jegyzéke. In Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve. Balassagyarmat, 1994,231-233. p.). 2

1851 előtti munkáit a saját irataiban található feljegyzések, másolatok, eredeti kéziratok alapján azonosítottuk 3 A könyvtár csaknem teljességét felölelő, maga 158