Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)
NAGY IVÁN MUNKÁI - Tyekvicska Árpád: Nagy Iván történeti tárgyú kéziratos munkái
TYEKVICSKA ÁRPÁD zül mindössze egyet őriz a múzeum, egy értékes címer- és pecsétgyűjteményt. Megemlítjük, hogy itt találhatók még az édesapja - Iván fiára is vonatkozó - feljegyzéseit őrző Nemzeti Kalendáriumok évenként bekötött példányai is. A Palóc Múzeum birtokában van ma is két kötetbe kötött kéziratos naplója, mely csak az elmúlt esztendőben látott nyomtatásban napvilágot. A két - tudománytörténeti szempontból is érdekes - kötet története is jellemzi Nagy Iván hagyatékának sorsát. A naplót elsőként Both Antal kezdte közölni a Krúdy Antallal közösen szerkesztett, és akkor mindössze hat lapszámot megélt Magyar Társadalomban. 4 Both ottani előszava szerint a naplót Csató Máriától, Nagy Iván özvegyétől kapta, akit ő Reményi Károlyné révén ismert. Reményiné Bothot egy, a hírneves történészről írt tanulmány elkészítésében akarta segíteni. A két kötet a Both család birtokában maradt, egészen az ezerkilencszáznyolcvanas évek elejéig. Akkor került közgyűjteménybe Kovalcsik András helytörténész jóvoltából. Tulajdonjogáról még ma is fellángolnak viták. Jelenleg a múzeum adattárában van elhelyezve. Az 1980-as években a Palóc Múzeumból a Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmati Részlegébe kerültek - kevés kivétellel - a Nagy Iván irathagyaték még Balassagyarmaton maradt darabjai. Az iratok az alábbi főbb tárgyi csoportokra tagolódnak. - Birtokjogi iratok, okmányok (főként horpácsi és gömöri birtokokra vonatkozólag. Itt található Nagy Iván és felesége végrendelete is). - Levelezés. Részben Nagy Ivánhoz írott levelek, melyek főként balassagyarmati, nógrádi személyektől származnak. De itt találjuk Nagy Ivánnak a megyei monográfia írásával, a megyei helynevek magyarosításával kapcsolatos levelezését is. - Tulajdonjogi feljegyzések címszó alatt vannak könyveinek, értéktárgyainak, régiséggyűjteményének jegyzékei és lajstromkönyveinek sorozata. - Családtagjai közül felesége, Aladár fia és édesapja iratai, illetve azok töredékei maradtak szülővárosában, Balassagyarmaton (a dokumentumok többségét a Magyar Országos Levéltár őrzi). - Az irat együttes legjelentékenyebb részét teszik ki Nagy Iván itthon maradt kéziratos munkái, illetve kéziratgyűjteményének kisebb része. (Az iratok egykori szétválogatását jellemzi, hogy az ifjúkori munkáit tartalmazó egyveleg-kötet első része Balassagyarmaton, második része pedig az Országos Széchenyi Könyvtárban található). A gyűjteményben elsősorban nógrádi vonatkozású kéziratok maradtak. - Balassagyarmaton található mintegy félszáz család irattöredéke, melyeket bizonyára családtörténeti főművéhez gyűjtött. Ezt egészíti ki egy vegyes iratgyűjtemény, mely főként a Balassa és a Zichy család helybeli uradalmának iratait tartalmazza. (Nem tudjuk, hogy ez utóbbit maga Nagy Iván gyűjtötte-e, vagy már csak halála után, a múzeumban keveredett iratanyagához.) Ma már a Nógrád Megyei Levéltár őrzi az egykor Nagy Ivánról elnevezett múzeum iktatott iratanyagát is, néhány onnan bekerült nyomtatvánnyal és kézirattal egyetemben. A kezdeti évek dokumentumai közül sokat maga a történész keletkeztetett. A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény birtokába került az a kézirat, melybe Nagy Iván a szülővárosa történetére vonatkozó okleveleket másolta. 5 Mivel Nagy Iván és felesége végrendeletükben a könyvtárukról rendelkeztek, de saját családi irataikról és kézirataikról kimondottan nem, Csató Mária halála után csak a hagyaték egy része került a balassagyarmati múzeumba. Tekintélyes részét Szontagh Antal miniszteri titkár adta el a Nemzeti Múzeumnak 750 koronáért. 6 Ő bi155