Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN MUNKÁI - Tyekvicska Árpád: Nagy Iván történeti tárgyú kéziratos munkái

TYEKVICSKA ÁRPÁD zül mindössze egyet őriz a múzeum, egy értékes címer- és pecsétgyűjteményt. Megemlítjük, hogy itt találhatók még az édesapja - Iván fiára is vonatkozó - fel­jegyzéseit őrző Nemzeti Kalendáriumok évenként bekötött példányai is. A Palóc Múzeum birtokában van ma is két kötetbe kötött kéziratos naplója, mely csak az elmúlt esztendőben látott nyomta­tásban napvilágot. A két - tudománytörté­neti szempontból is érdekes - kötet törté­nete is jellemzi Nagy Iván hagyatékának sorsát. A naplót elsőként Both Antal kezd­te közölni a Krúdy Antallal közösen szer­kesztett, és akkor mindössze hat lapszá­mot megélt Magyar Társadalomban. 4 Both ottani előszava szerint a naplót Csató Má­riától, Nagy Iván özvegyétől kapta, akit ő Reményi Károlyné révén ismert. Reményi­né Bothot egy, a hírneves történészről írt tanulmány elkészítésében akarta segíteni. A két kötet a Both család birtokában ma­radt, egészen az ezerkilencszáznyolcvanas évek elejéig. Akkor került közgyűjtemény­be Kovalcsik András helytörténész jóvoltá­ból. Tulajdonjogáról még ma is fellángol­nak viták. Jelenleg a múzeum adattárában van elhelyezve. Az 1980-as években a Palóc Múzeumból a Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmati Részlegébe kerültek - kevés kivétellel - a Nagy Iván irathagyaték még Balassagyar­maton maradt darabjai. Az iratok az aláb­bi főbb tárgyi csoportokra tagolódnak. - Birtokjogi iratok, okmányok (főként horpácsi és gömöri birtokokra vonatkozó­lag. Itt található Nagy Iván és felesége végrendelete is). - Levelezés. Részben Nagy Ivánhoz írott levelek, melyek főként balassagyarmati, nóg­rádi személyektől származnak. De itt ta­láljuk Nagy Ivánnak a megyei monográfia írásával, a megyei helynevek magyarosí­tásával kapcsolatos levelezését is. - Tulajdonjogi feljegyzések címszó alatt vannak könyveinek, értéktárgyainak, régi­séggyűjteményének jegyzékei és lajstrom­könyveinek sorozata. - Családtagjai közül felesége, Aladár fia és édesapja iratai, illetve azok töredékei maradtak szülővárosában, Balassagyarma­ton (a dokumentumok többségét a Magyar Országos Levéltár őrzi). - Az irat együttes legjelentékenyebb ré­szét teszik ki Nagy Iván itthon maradt kéziratos munkái, illetve kéziratgyűjtemé­nyének kisebb része. (Az iratok egykori szétválogatását jellemzi, hogy az ifjúkori munkáit tartalmazó egyveleg-kötet első része Balassagyarmaton, második része pe­dig az Országos Széchenyi Könyvtárban ta­lálható). A gyűjteményben elsősorban nóg­rádi vonatkozású kéziratok maradtak. - Balassagyarmaton található mintegy félszáz család irattöredéke, melyeket bizo­nyára családtörténeti főművéhez gyűjtött. Ezt egészíti ki egy vegyes iratgyűjtemény, mely főként a Balassa és a Zichy család helybeli uradalmának iratait tartalmazza. (Nem tudjuk, hogy ez utóbbit maga Nagy Iván gyűjtötte-e, vagy már csak halála után, a múzeumban keveredett iratanyagához.) Ma már a Nógrád Megyei Levéltár őrzi az egykor Nagy Ivánról elnevezett múzeum iktatott iratanyagát is, néhány onnan beke­rült nyomtatvánnyal és kézirattal egyetem­ben. A kezdeti évek dokumentumai közül sokat maga a történész keletkeztetett. A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjte­mény birtokába került az a kézirat, melybe Nagy Iván a szülővárosa történetére vo­natkozó okleveleket másolta. 5 Mivel Nagy Iván és felesége végrende­letükben a könyvtárukról rendelkeztek, de saját családi irataikról és kézirataikról kimondottan nem, Csató Mária halála után csak a hagyaték egy része került a balassa­gyarmati múzeumba. Tekintélyes részét Szontagh Antal miniszteri titkár adta el a Nemzeti Múzeumnak 750 koronáért. 6 Ő bi­155

Next

/
Oldalképek
Tartalom