Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában

R. VÁRKONYI ÁGNES ben gondolkozik. 15 Az utolsó kötet végén, védekezve a sanda kritikák és a támadások ellen visszatért rá, hogy miért vállalkozott a munkára: „szükségét okadatolják a kül­földiekkel összehasonlított irodalmunk e téren feltűnő szegénysége, kopársága: kor­szerűségét az állami átalakulásnak ősiségi törvényeinkbe mélyen beható újabb intéz­4. A Magyar Tudományos Akadémia értesítése Nagy Iván rendes taggá választásáról menyei". 16 Majd kifejtette, hogy az „ál-de­mokratizmussal szemben", a nemzet törté­nelme érdekében kívánta megmutatni az egyes családok és a nemzet történelmének szerves kapcsolatát. Nyilvánvaló, hogy nem valami emlékművet akart állítani egy a történelem színpadáról letűnt társadalmi rendnek. Nem kétséges, hogy az európai történettudományt követve használható kézikönyvet akart letenni a hazai történet­írás asztalára. Emellett aktuális társadalmi programot is kívánt szolgálni - amint írta - „az ál-demokratizmussal szemben." Úgy vélte, hogy munkája a polgári társadalom és a polgári nemzet kibontakozásában szolgál mintegy segédkönyvként. Korsze­rű nemcsak a tudomány belső fejlődését tekintve, hanem a társadalmi tudat alakí­tásának értelemében is. A Magyarország családai... I. kötetének megjelenése 1857-ben tudományos megle­petésként hatott. Ipolyi Arnold a Magyar Mythológia (1854) szerző­je, akinek nevét Herder­rel, a Grimm testvérekkel, az angol Percyvel és a finn Lönrottal együtt emleget­ték ekkor, így üdvözölte: ilyen munka „históriai ta­nulmányaim között ne­kem is régtől kedvenc esz­mém volt, de megfelelő ki­vitelét csak hosszas stúdi­umok után és többek egy­begyűlt erejéből mertem egykoron reményleni: S íme most minden óhajtá­sainkat, bizonyára nem­csak az enyémet, de a ha­zai történelem valamennyi barátjáét felülmúlta. Kez­detnek, melyre csakugyan szükség volt, nemcsak jó s dicséretes, de sőt a várt és reménylettnél is többet ad ... Tökéletesnek látom a munkát becse, értéke szivemen fekszik." 17 Vagyis világosan ki­fejezik Ipolyi szavai, hogy ez az alfabeti­kus rendben közölt családtörténeti adattár a hazai tudományosság egyetemes igényű elvárását hivatott kielégíteni. Nagy Iván egyike lett annak az alig két tucat férfiúnak, akik Pozsony, Mára­marossziget, Pest, Buda, Sárospatak, Kecs­kemét, Temesvár, Kassa és más városok, falvak dolgozószobáiban a magyar polgá­ri tudományosság és ezen belül a történet­tudomány megteremtésén munkálkodtak. Az Egyetemi Könyvtárban, könyvtári őr stá­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom