Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Hausel Sándor: Nagy Iván horpácsi évei (1878-1898)

kor még jogilag kiskorú felesége meghatalmazottjaként Pestről a Pacsirta utcából amikor a Hivatalos Értesítőben megjelent, hogy Gömör megye telekjegyzőkönyveinek szerkesztése befejeződött és a zálogszerződések határidejének lejárta is közeledett -, lépéseket tett a birtokok visszaszerzése ügyében, de mivel a Gömör megyei telekkönyvi iratok felesége sógoránál, a gyámnál voltak, kérelmét elutasították. Az ügyet Nagy Iván az úrbéri kárpótlás fele részének megszerzése érdekében szorgalmazta, azaz kérte felesége tulajdonjogának bejegyzését Latinak Pál örököseivel szemben. A pereskedések végén 1870-ben az említett birtokokat árverésre bocsátották 1825 forintos kikiáltási áron. Végül is a gömöri zálogban lévő birtok visszaváltási joga Csató Máriát és nagynénjét illette meg, akinek a részét árverés útján szerezte meg Nagy Ivánné. A saját részét illetően 1873ban lemondott Latinak Rudolf ellenében folytatott zálogvisszaváltó perben az őt illető részről, a per megegyezéssel zárult. A váci ház Sem Nagy Iván, sem a felesége nem adják indokát feljegyzéseikben az 1887. januári váci házvásárlásnak. Két okát feltételezhetjük: az egyik, hogy a vétel fiuk, Aladár nyugdíjaztatásával áll kapcsolatban.

33 Nagy Aladár katonaorvosként szolgált Horvátországban, ahonnan megbetegedése miatt éppen 1887. január végén hazatért. A másik ok, hogy Nagy Iván talán Vácra szándékozott költözni. Ennek lehetősége egyik régi barátjának, a váci Horváth Móricnak 1887. februárjában írott levelében bukkan fel: „Azt hallom, itt Váczon házat vettél és hogy egypár hónap eltelte után köztünk fogsz véglegesen megtelepülni. Hozzon Isten."

34 A 147. népsorszám alatt fekvő házat, valamint egy borházzal (amiben egy borsatu, 3 kád és 9 hordó volt) is rendelkező szőlőt 5000 forintért vették meg özv. Ruff Mihályné sz. Reitter Erzsébettől.

35 Az ingatlan nem volt tehermentes, 2000 forintos zálogjog terhelte. Az első feltételezést erősíti az a tény, hogy Aladár a több mint két év alatt, amíg tulajdonukban volt a ház, sokat tartózkodott ott. Miután azonban 1889. márciusában Dunabogdányban körorvosi állást vállalt, a váci házat 1889. szeptemberében eladták akkori bérlőjének, Benhart Györgynek.

36 Tudományos tevékenysége Két nagy vállalkozása volt a hazatért Nagy Ivánnak a kisebb művelődés-, hely- és családtörténeti munkái mellett. Az egyik az 1885-ben megjelent Siebmacher-kötetek, a másik Nógrád megye monográfiája. Mindkét vállalkozása összefügghet egyrészt azagyag tartóztat kegyetlen barátsággal, és ha mégis Isten kegyelméből és marháink erejével ezen is sikerült átgázolnunk, akkor azután vártnak fölfelé vízmosások és sűrűre dagasztott sáron keserves marhakínzással fujtatva folytathatjuk utunkat Mostohafalvára, ha el nem akadunk, amint az idei nyáron is biztos tudomásom szerint két fogattal megtörtént. No azután beereszkedni a-horpadásban fekvő Mostohafalvára sem könnyű munka. Ilyenek Horpácsnak a világ négy tája félé közlekedési útjai. Miért? Isten tudja miért! Talán azért, mert adóját példás pontossággal fizeti! Talán azért, mert a megyei „Értesítő"-ben még soha sem lehetett olvasni, hogy Horpácson adóba lefoglalt tárgyak árverésre hirdettettek. Mert soha hátralékban nem marad; utolsó fillérét is odaadja az adótárba. Mintha talán jobb, termény ebb talaja volna, mint más vidéknek? Mintha itt nem járna az elemek csapása; jég és elöntés? Vagy más valami előnyben részesülne az Égtől, vagy a földtől? Ez mind nem! Oka az lehet, mert békével tűr, békével szenved és így el is van felejtve. A török hódoltság megszűnte óta itt szolgabíró meg nem fordult A falu szegény, „szegény ember szándékát pedig - régi közmondás szerint - boldog Isten birja". Csakhogy a francia közmondás is áll, hogy amit elhanyagolunk, azt el is vesztjük; ez a leírt közlekedési út pedig nemcsak Mostohafiilvának, de nagy környékének is életkérdéses érdeke. 139