Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN ÉLETÚTJA - Pálmány Béla: Nagy Iván nehéz évei az országgyűlési napló szerkesztőjeként (1870-1878)

A fei lez évi naplószerkesztői hivatak dg űzni kényszerült szobai munkálkodás es szerveimre kártékonyán ható bpesti > t/ év óta különben is gyenge egészségemet koros, n, legutóbb a múlt évi ősz óta i testi szervezetemben, minden gyógykezelés és gondozás daczára oly javíthatlanúl makacs hanyatlás állott be, melynek sorvasztó hatása alatt mint az 1. szám alatt orvosi bizonyítvány, tanúsítja, végképen munkaképtelenné válván, kényszerítve érzem magamat hivatalomtól ßlmentetesemet és nyugdíjaztatásomat alázatosan kérelmezni a következő okmányok alapján. A 2ik sz. alatti szerint 1855. aug. lén a m. kir. Egyetemhez könyvtártisztté, - a 3-ik szerint 1859. mart. 21e ugyan ott a könyvtár első őrévé neveztettenek. A 4ik sz. szerint 1868, jut 13. Ö cs. és ap. királyi Felsége legfelsőbb elhatározása szerint nyugdíjamba is beszámítandó 400ft évi személyes pótlékkal adományoztattam meg. Az 5-ik sz. szerint végre 1870. mart. ltől kezdve a képviselőház naplószerkesztőjévé neveztetvén ki,/: nem véve tekintetbe, hogy 1848. aug. Utói - 1849. augusztus 16ig a Sei 7ik sz. alatti bizonyítványok szerint mint önkénytes honvéd a magyar állam szolgálatában szintén egy évet töltöttem/még is 1855. augusztus ltől számítva is a mai napig egyfolytában több mint 23 éven át nyugdíjjra képesített hivatalos pályán szolgáltam, valamint, hogy a nyugdíj alapra hivatalos fizetésemtől a szabályos illetékek mindég és folytonosan levonattak, amint ezt a Mélt. Elnök úrnak bemutatott fizetési íveim is igazolják. Bátor vagyok még kiemelni lör azt, hogy az állam szolgálatában töltött 23 évből 14 1/2 éven át a m. kir. Egyetemnél hivataloskodván, nyugdíjamra nézve az 1806. január 6án kelt legfelsőbi fit kedvezőbb nyugdíj szabályzat alt azt hiszem, hogy az, Iwgy a m. kir. Egyetemtől a m. képviselőház szolgálatába átléptem, inkább előnyömre, mint hátrányomra számítható. 2or a 4ik sz. alatti legfelsőbb kir. határozat szerint 1868.-ban akkori fízetésemliez 400 ftnyi évi nyugdíjba is beszámítandó személyes pótlék adatván, ámbár azt a képviselőház szolgálatába való lépésem (1870. mart. 5.) óta az efélékbeni járatlanságom miatt továbbra is az állampénztárból kihúzni elmulasztottam /mire nézve 8 éven át ki nem vett járandóságomra igényem felmaradt/még is ezen 400 ftnyi személyes pótlékom jelenlegi 2000 ftnyi naplószerkesztői fizetésemhez számítva a nyugdíj kiszabásnál tekintetbe veendő, és (képen rendes évi fizetésem összege 2400 ftnak tekintendő. Mindezeknél fogva azon leverő érzetben, hogy megrendült és végképen válságossá vált egészségi állapotom főleg a 8 éven túl naplószerkesztői híven viselt hivataloskodásom fárasztó terhei alatt jutott végső romlásra, mély tisztelettel esedezem Méltóságodnak miszerint jogosan 2400 fira számított évi fizetésemhez mérve legalább a hivatolt 1806. jan. 6-ki legfelsőbb nyugdíjj szabály értelmében nyugdíjjaztatásomat kieszközöltetni és annak fidyósítását a m. kir. központi állampénztárból /honnan fizetésemet el eddig is kaptam:/szabályszerúleg utalványoztatni méltóztassék. Meüékelt okmányaimnak az elintézés után visszaadását alázatosan kérvén, legmélyebb tisztelettel maradtam Méltóságos Elnök úrnak alázatos szolgája Horpács nov, 2. 1878. Nagy Iván a képviselőház naplószerkesztője lőihez hasonló bértáblázat alapján alkalmazzák őket. A hivatali szervezet kialakítását végző bizottsági munkát irányító Várady Gábor képviselő decemberre elkészítette a javaslatot, melynek értelmében a létrehozandó állandó Gyorsiroda a két kamara számára kizárólagosan dolgozik. A részleget 2 irodafőnök, továbbá 1 naplószerkesztő, 4 felülvizsgáló, 10 rendes és 2 turnusvezető gyorsíró és 1 írnok alkotta, és 1869. június 1-ével kezdték meg hivatalos működésüket. A két irodafőnök Kónyi és Fenyvessy lett, - egyikük a Főrendiház, másikuk a Képviselőház jegyzőkönyv készítését vezette - míg a Ház első naplószerkesztőjeként 1865 óta Greguss Ágost (18251882) dolgozott. Greguss, egy neves eperjesi evangélikus kollégiumi professzor Halléban egyetemet végzett fia, maga is tanár lett, majd részvett a szabadságharcban, ezért bujdosni kényszerült. Az 1850es években a Pesti Napló újságírójaként, és mint irodalmár is jó nevet szerzett, 1858ban - Nagy Ivánnal egy időben - az Akadémia levelező tagja lett. A munkáját 1868 decemberében megkezdő Országgyűlés két 125