Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 2. A vármegye kezdeményez (1890-1895)
jes egészében a régi koncepción alapul. Azonban a leirat további része már az esetleges váltás lehetőségét csillantja fel. Az alispán ezt így ismertette a közgyűléssel: „Minthogy azonban kereskedelemügyi m. kir. minister Úr, az aszód-bgyarmati vonal érdekeltségi községei hozzájárulása tárgyában 66.420: III. sz. a. kelt intézvénye [melyben a minisztérium a községek hozzájárulásait azok pénzügyi erejéhez képest megterhelőnek találta és ezért új határozatok meghozatalát várta el] azon vélelmet kelti, hogy ezen vonal, az osztrák-magyar vasúttársulat magyarországi vonalainak államosítása folytán természetszerűleg változáson átment vasúti politikában esetleg helyt nem foglalhat; ...tekintettel arra, hogy a dejtár-verőczei helyi érdekű vasútvonal s B.Gyarmattól Losonczra folytatólag kiépítése esetén, a már amúgy is túl terhelt budapest-aszódi vonal, valamint mozgósítás beálltával a kőszénszállítás által túlságosan terhelt salgótarjáni vonaltól a csapatszállítás nagy része elvonható lenne; és hogy hadászati szempontból nem lehet közömbös az, ha a Duna s a bécs-budapesti fővonal a budapest-ruttkai fővonallal Losoncz állomáson, valamint Fülek állomáson a fülekmiskolczi vasúttal összeköttetik". 4 7 A kormány tehát most már indokoltnak tartotta a két állami tulajdonú, s az ország árukivitelében döntő szerepet játszó két fővonalnak, a bécsinek és a Ruttka-berlininek Nógrád megye területén való útvonal-rövidítő összekötését. Ezért melegítette fel a már a megye által elvetett koncepciót a verőcei és a losonci vonal egyidejű megépítéséről. A közgyűlés határozatában fel is hatalmazta az alispánt, hogy kérje meg az előmunkálati engedélyt a megye nevében a verőcei vonalra is. Az anyagi fedezet megteremtésének céljából pedig elhatározta, hogy az aszódi és a losonci vasútra a 253/1890. kgy. sz. határozatban megszavazott összesen 300.000 frt segélyösszeg 1891. évi kamatából 18.000 forintot elkülönít az előmunkálatok és a közigazgatási bejárás költségeinek fedezetére. Joggal kérdezhetjük: hol van ez 52
