Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 2. A vármegye kezdeményez (1890-1895)

olyan kérdésről lehet, amelyet előzőleg 15 napig közszemlére bocsátottak. Miután Balassagyarmat biztos lehetett abban, hogy politikai rangját már nem veszélyeztethetik a losonci törekvések, pozití­vabban álltak hozzá a megyeházán a verőcei vonal tervéhez. Az 1890-es őszi rendes közgyűlésen fontos megyei közlekedés politikai döntést hoztak. Mint az az ülési jegyzőkönyvből kide­rül, három, a vármegye által szükségesnek tartott vasútvonalat állapítottak meg a 253/1890. kgy. sz. határozatukban, amelyek igényt tarthattak a megye támogatására. „Ily vármegyei érdekű vasútvonalakul megállapíttatnak és elfogadtatnak: a bgyarmat­aszódi, mint mely a vármegye székhelyét az ország központjá­val köti össze; a Bgyarmat-losonczi, mint mely a vármegye fel­ső vidékét hozza közvetlen kapcsolatba annak központjával; s végül a Lókos-völgy-verőczei, mint amely a vármegye túlnyo­mó nagy részének termeivényei számára a vizi út előnyeit biztosítani van hivatva, mert elvitathatatlan, hogy Verőcze ezen vármegye forgalmi irányzataiban ugyanazon helyet jogo­sult elfoglalni, amit Fiume képvisel az ország forgalmi politi­kájában." 4 1 A határozatból kitűnik az a szándék, hogy Balassa­gyarmat álljon a kialakítandó megyei vasúthálózat központjá­ban, ezzel is ellensúlyozandó Losonc gazdasági előnyeit. Ebből a szemszögből nézve teljesen elképzelhetetlen volt, hogy a ve­rőcei vonal a rétsági elképzelések szerint valósuljon meg, azaz hogy egészen Losonctól Verőcéig egyazon vonal húzódjon. Ez a megyeszékhelyet átmenő állomássá „degradálta" volna, amit a gyarmatiak nem sokkal a székhely-csatával a hátuk mögött nem tartottak szerencsés megoldásnak. Természetes törekvé­sük volt, hogy a települést - szándékosan nem mondom azt, hogy várost, hiszen Balassagyarmat csak nagyközségi státusz­szal rendelkezett, a megye egyetlen rendezett tanácsú városa 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom