Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

IV. A duna-ipoly-völgyi helyiérdekű vasút megvalósulásának hosszú folyamata (1883-1909) - 1. Az első kísérlet (1883-1885)

ótól, ugyanis Forgách 50.000 forintos felajánlásának a hiánya az egész pénzgyűjtő akció sikerét megkérdőjelezte. A megyei támogatás megvonása után az engedélyesek csoportja feloszlott, Falk Zsigmond neve többé nem bukkant fel az iratokban és a híradásokban. A nógrádi törvényhatóság, élén az alispánnal 1885-től kezdve az aszódi vonal elkészültéig elzárkózott a váci összeköttetés megteremtésének hathatós anyagi támogatásától. Bár elvben szükségesnek tartotta a váci vasútvonal megteremtését is, mégis azt vallotta, hogy először a Nógrád-vármegyei hévnek kell elkészülnie, azt kell teljes erővel támogatni, és nem szabad a megye pénzügyi erejét több vonalra áldozva szétaprózni, s ezzel a vállalkozás sikerét kockáztatni. 1886-ban egy belga bank képviseletében megjelent egy Oberrecht János nevű új vállalkozó, aki Scitovszkyval tárgyalva Nógrád megye támogatását szerette volna megszerezni vasútépítési tervéhez. O a Budapest melletti Rákostól Balassagyarmatig húzódó vonalat szerette volna megépíteni, amit a váci vonalvezetés egyik lehetséges változatának tekinthetünk. Az alispán azonban nem biztatta semmivel Oberrechtet, ami eltántoríthatta tervétől, ugyanis többet nem hallunk felőle a sajtóban

3

4. Ezzel lezárult a Vác-balassagyarmati vonal megteremtését célzó kísérletek első periódusa. Bár a köztudatban folyamatosan jelen volt az új vonal megteremtésének az igénye, a következő konkrét próbálkozásokra csak négy évnyi szünet után, 1890-ben került sor. 42