Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)
III. Az Ipoly-völgyi vasúti fővonal terve
zonyosabban mint vaspálya. Ha majd egykor a Vág, Garam, Ipoly völgyein vaspálya vonuland az éjszaki hegyek lakóihoz, ez leend bizonyosan ott nemzetiségünk terjedésének a leghatalmasb tényezője." 1 1 Széchenyi tehát nem gazdasági jelentősséget tulajdonított a Felvidékre tartó vasutaknak, hanem mint a természetes asszimiláció folyamatát jelentősen felgyorsító eszközt látott bennük. Ugyanis a kevésbé termékeny, elzárt hegyvidékek szlovák lakossága a jó közlekedés hiánya miatt nem tudott a jobb megélhetés reményében más, fejlettebb területekre vándorolni. Széchenyi a vasúttól a mobilitás növekedését remélte és azt, hogy az egyszerű, gyors összeköttetés megteremtése főleg a dinamikusan fejlődő Pest környékére vonzza a fiatal munkaerőt. 1846-ban a Pest-Vác közötti vasút megnyíltával úgy tűnhetett, hogy nem kell sokat várni az északi folytatásra. Azonban az 1851-re Pozsonyig megépült vonalból nem ágazott ki egyetlen északi irányú szárnyvonal sem. (Az alább következő vasútépítési tervek jobb követéséhez nyújthat segítséget a 2. számú térkép.) 1854-ben már tisztán gazdasági megfontolások alapján Kubinyi Ágoston földbirtokos, a Nemzeti Múzeum igazgatója az Ipoly vidékének birtokosait összefogva tanácskozást tartott a múzeumban. Itt elhatározták, hogy kezdeményezni fogják az Ipoly-Sajó-völgyi vasút megépítését. Az elképzelt nyomvonal Szobtól Ipolyságon, Balassagyarmaton, Losoncon, Füleken és Rimaszécsen át Rozsnyóig, illetve Rimaszécstől a Sajó-völgyében Miskolcig húzódott, egy sor különböző gazdasági profilú területet fűzve fel. Az Ipoly-völgy mezőgazdasági jellegű területeit éppúgy érintette volna, mint a Losonc környéki iparvidéket, a Füleket övező szénmedencéket és a gömöri, ózdi vasolvasztók körzetét. A kezdeményezés azonban nem talált tőkeerős támogatókra, így elbukott. 1 2 A szándék a vasút létrehozására azonban nem múlt el. Gr. Károlyi Ede felkarolta a kezdeményezést még az 1850-es évek 23
