Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

V. A Duna-Ipoly-völgyi vasút működése és hatása a térségre 1913-ig

szántó: 29.508 kat. hold kert: 906 kat. hold rét: 4.056 kat. hold erdő: 21.425 kat. hold „A mezőgazdasági termékeken kívül tehát számottevőbb vasút forgalmi tényezőképen még az erdőgazdálkodás értékelhető."

18

9 Ha megnézzük az éves jelentések kimutatásait a teheráruforgalomról az árucikkek megoszlása szerint, igazolódik a fenti kijelentés. Kimagaslóan magas a cukorrépa részaránya, amely növénynek jó körülményeket biztosított a hűvösebb klíma. A cukorrépát teljes egészében a hév vonalán kívülre, konkrétan a Párkánynána-Csata-Ipolyság MÁV vonala mentén fekvő Oroszkába, az ottani cukorgyárba fuvarozták feldolgozásra. A szállítandó mennyiség - minden bizonnyal a terméseredményekkel összefüggésben - szeszélyesen ingadozott 2300 és 6300 t között, de minden évben az összes elszállított áru 1018 %-át tette ki. A cukorrépa termelése a vasútvonal megnyitása előtt egyáltalán nem volt jelentős e területen. A könnyű szállítás és a feldolgozó üzem közelsége együttesen érték el azt, hogy e növény termesztése meghatározóvá vált. „...a DunaIpoly-völgyi vasút sok oly jövedelmező termelési ágra biztatta vidékét, melyet eddig nem űzött".

19

0 Még ennél is nagyobb aránnyal részesedett a fuvarokból a tűzifa: a vizsgált 5 évből háromban haladta meg az évi elszállított mennyiség a 7000 tonnát. Részesedése a kezdeti 30 %-ról 15-20 %-ra esett. Hasonlóan jelentős volt az elszállítandó épület- és haszonfa mennyisége (800 és 2900 t között), valamint a búzáé is az első évet leszámítva, amikor is valószínűleg már megszervezték a tengelyen történő fuvarozást. 1910-től kezdve a 2600 tonnás szintről kiindulva folyamatosan emelkedve jutott el a 4400 tonnás mennyiségig. A búzának több mint a fele nem hagyta el a 139