Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

Az Óváros társadalma az 1930-as években

AZ ÓVÁROS TÁRSADALMA AZ 1930-AS ÉVEKBEN A z Óváros, mint legrégibb területi egység és társadalma év­századokon át maga volt a város. Majd a település terjeszkedé­sekor, funkcióinak bővülésekor elkülönült Balassagyarmat töb­bi települési részétől, lehatárolható, a környezetétől megkülön­böztethető területi-társadalmi egységet alkotott az ember alkot­ta térstruktúrában. Nehéz olyan forrást találni, amely mikro szintű ismereteket közölne; házakra, utcákra vagy a településrészre bontva közöl­ne teljes körű lakossági adatokat. A leghasználhatóbbnak, kor­látai ellenére is a választási névjegyzékeket találtam. Az 1932-es és 1938-as választási névjegyzék tartalmazza a választásra jo­gosultak nevét, pontos lakóhelyét, foglalkozását és születési évét. E száraz számadatok értelmezését a helytörténeti iroda­lom, s a túlélőkkel készített interjúk segítették. 6 8 Az 1932-es választási névjegyzékben az Óváros területéről területről 310,1938-ban 304 választásra jogosult személy neve, s adatai szerepeltek. (6. táblázat) A választási névjegyzék ada­tainak korlátozottságából fakadó kételyeimet interjúk segítsé­gével kíséreltem meg elűzni. A két világháború közötti Óváros nyolc utcájában lakókról összegyűjtött visszaemlékezésekben összesen 203 családfőről (40% zsidó és 60% keresztény) beszél­tek. (7. táblázat) 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom