Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)
Falvak, városok, települések kis- és nagy társadalmak
határozott módon és szabályozottan illeszkednek. A kis-társadalom nem egyedi családok anonim, egyszerű számtani összessége, hanem primer csoportok sokszálú szövedéke, változatos kapcsolatok által összefűzött rendszere. „Nem igényel hoszszabb bizonyítást, hogy a város társadalmi terét nem meríti ki fogalmilag sem csupán a lakóhelyi megoszlást tematizáló szemléletmód. Fölvethető, s ma már gazdag irodalom bázisán vizsgálható is a társadalmi tér, mint a legsokrétűbb egyéni és csoportos tevékenységek kerete és determinánsa, az ilyen minőségében játszott szerep értelme (tehát a neki tulajdonított jelentés, normatív fogalom) és gyakorlati funkciója. Továbbá: jelentősen kitágítható, sőt egyenesen kitágítandó a társadalmi tér fogalma azzal a kifejezett céllal, hogy minden (városi) térforma benne foglaltassák. Miben különbözik valójában az utóbb jelzett új tudományos érdeklődés a 'hagyományos' városökológiától? A pusztán csak tematikus különbséget gyakorlati példán mutatom be. A lakóhelyi elkülönülésre és a vele kapcsolatos népességmozgásokra koncentráló városszociológia (és a társadalomtörténet vagy társadalomföldrajz térfogalmától elszakadó megközelítés) figyelme felöleli a köz- és magánterek mindegyikét, vizsgálati problémaként tételezve pl. az utcát, a parkot vagy a kaszinót és klubot. A társadalomantropológia kérdésfeltevéseinek hatására a különféle térformák tényleges igénybevételének, használatuk módjának és sűrűségének a vizsgálatán túl, fontos szempontként merül föl a konkrét tereknek tulajdonított jelentés megismerése is." 2 2 Ám e jelentéssel bíró társadalmi tér nem csupán a kultúra, hanem a kemény társadalmi struktúrák: a származás, az osztályhelyzet, az életkori ciklus, a lakásviszonyok, a mobilitási esélyek által is meghatározott. Pähl szerint: „A helyi társadalmi rendszer a hatalom, a státuszok és a szolgáltatások, intézmények helyi elosztásával áll kapcsolatban. Az osztályhelyzet és az életciklusok jellemzői önmagukban nem adnak magyará18
