Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

ciók közvetlenül nem vethetők össze a lakónyilvántartó könyvek adataival, hiszen a választási névjegyzékben minden választásra jogosult szerepel, míg a lakónyilvántartó könyvekből csak a lakásfők (főbérlők vagy tulajdonosok, többnyire férfiak) adatait elemeztem. Ez magyarázza a két populáció nagyságának és megoszlásának eltérését is. A lakónyilvántartó könyveket 1949-ben kezdték vezetni. Ennek az adatforrásnak éppen ebből adódik az egyik, szempontunkból legzavaróbb fogyatékossága: csaknem minden már 1949-ben is a területen lakót beköltözőként vettek nyilvántartásba. így nem tudni pontosan, mekkora a háború előtti régi lakosok aránya, s hány család költözött újonnan ide. Gondot okozott az adatok elemzésénél, hogy a lakónyilvántartó könyvekben a kiköltözőket csak elvétve tüntették fel. így az egyes korszakokról mondottak nem az éppen akkor ott lakókról, hanem a korszakban a már ott lakók mellé (vagy helyére) beköltözőkről szólnak. A már említett adatkezelési nehézségek miatt csak korlátozottan fogadhatók el a beköltözéskori életkorral kapcsolatos lakónyilvántartó könyvekre alapozott megállapítások, s ezzel összefüggésben a beköltözés első korszaka egyáltalán nem értelmezhető. 10

5 Győri Péter-Gábor László: i. m. 10

6 Az 1957 utáni időszakot azért tekintettem egy kategóriának, mert a népesség-nyilvántartás bevezetésével megszűnt a kötelező lakónyilvántartás, ezért csak elvétve került be valaki (összesen csupán 15 fő) 1971 után a lakónyilvántartó könyvekbe. Ellenőrizhetetlen, hogy az alacsony szám az előbbi okra vezethető-e vissza és/vagy valóban lecsökkent a népességmozgás a területen. 10

7 A lakásfők születési helyének feldolgozásakor a vonzáskörzetbe azokat a településeket soroltam, amelyekről a Sik Endre által Balassagyarmaton végzett vizsgálat a munkaerőpiaci helyzet, s a szolgáltatások igénybevétele alapján bizonyította, hogy ilyenek. A kis elemszám (33 fő) indokolta Budapest és a többi város adatainak összevonását. 10

8 Ide soroltam az iparban, szolgáltatásban, kereskedelemben foglalkoztatott önállókat és segédeiket is. 10

9 Az 1945 után az Óvárosban megfordult 819 főnyi népességből 125 fő beköltözésének korszaka (15 %) sajnos ismeretlen. A már jelzett okok miatt további 170 fő életkora a beköltözéskor, 7 fő családi állapota, 10 fő születési helye és 48 fő foglalkozási csoportba tartozása azonosíthatatlan maradt. 162