Tausz Katalin: Az óváros. Gondolatok egy városi kis-társadalom szerveződéséről - Nagy Iván Könyvek 4. (Balassagyarmat, 1998)

Az óváros társadalma az 80-as évek végén

A terület népességének idősödését mutatja a családok gene­rációk életkora szerinti megoszlása: az óvárosi lakások 38 %­ában csak idős ember él, és további 18 %-ában fiatal és/vagy középkorú hozzátartozójukkal élnek együtt idős emberek. (A városban az ilyen összetételű háztartások aránya 17 illetve 13 %.) E jelenségre utal, hogy míg a városban 19 % az egyszemé­lyes háztartások aránya, az Óvárosban 33 %. A városrész „elöregedése" egyáltalán nem olyan „természe­tes" folyamat, mint amennyire a várostervezésért felelős dön­téshozók, vagy a döntéseket évekig, évtizedekig elodázok ezt szeretnék hinni. Öreg utcák, öreg házak, öreg emberek - úgy­sem nagyon akarnának változtatni, meg nekik már tulajdon­képpen mindegy. 1985-re alaposan átrendeződött az Óvárosban élők születési hely szerinti megoszlása, hiszen jelentősen megnőtt a Balassa­gyarmaton és a környező községekben születettek aránya. 28. táblázat Az óvárosi népesség születési hely szerinti megoszlása a választási névjegyzékek és a kérdőíves vizsgálat adatai alapján (%) Választás Kérdőív 1945 1950 1954 1987 Balassagyarmat 36 32 34 47 Vonzáskörzet 14 17 19 28 Más város 12 13 13 8 Más község 20 17 17 10 Ma külföld 17 21 15 7 Ismeretlen 1 ­2 ­Összesen 100 100 100 100 N= 579 642 638 336 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom