Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Textilanyagok beszerzése
is megtudhatjuk, hogy a „Hetven kilencz Rőff vékony vászon fejbül fonyva" voit. 5 Az egykor fazekasságáról híres Bolyk faluban a szövéshez előkészített fonalat „fehérítették" 1768-ban." Az asszonyszőtte vászon azonban nemcsak kender- vagy lenfonalból készülhetett. Pamuttal kevert, vagy tisztapamutos vászonnal is találkozhatunk forrásainkban. Az 1758-ban összeállított sztregovai (Alsósztregova) kárlistákban több pamuttal szövött textíliát is feljegyeztek. 7 A vizslási Jakab István jobbágy feleségének „Egy Szekrényben vászony 100 Rőff pamukos" vált a lángok martalékává 1768-ban. 8 A közölt adatokból könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a megye parasztsága a vászonszükségletét maga termelte meg, vagyis önellátásra rendezkedett be. A rendelkezésünkre álló adatok arról vallanak, hogy az ágynemű, az öltözet összeállításához szükséges textíliák egy részét kereskedőktől vásárolta meg. A korai források arra utalnak, hogy a finomabb vásznakat Nyitra, Liptó megyékből és a Szepességből szerezték be megyénk lakói. 9 A gyolcs jelentős részét a felvidéki falvak háziipara állította elő, mely kereskedők révén került a parasztsághoz.' 0 Hersl Izsák szécsényi kereskedő 1755-ben már nem csak a megye falvait kereste fel áruival, hanem a Tiszántúlra is vitt eladni gyolcsot, flanelt, karton anyagot." A Zólyom megyei Medzibrod és Brusznó helységekből 1813-ban gyolcs- és csipkekereskedők árulták termékeiket megyénkben. 1 2 Számos forrás őrzi, hogy a házaló „gyolcsos tótok" a 19. század 60-as évek végéig szinte naponta felkeresték a falvakat, ahol gyolcsot, csipkét árultak.'" A megye mezővárosaiban már a 18. század elejétől működő boltok, az itt tartott heti és országos vásárokon megjelenő nagyszámú kereskedő, a parasztság textilszükségletéhez további kínálatot biztosított. A 19. század elejétől, de inkább a század közepétől a falvak többségében szatócsboltok nyíltak, ahol vásznat, gyolcsot, az ágynemű, a viselet egyes darabajaihoz szükséges anyagok gazdag választékát találhatták meg a vásárlók. 1 4 A parasztság körében a kereskedők által kínált textíliák elterjedésének ütemét forrásaink alapján megközelítő pontossággal nyomon követhetjük. A lepedőkre, az egyes ruhadarabokra varrt csipke a 18. század elejétől ismert a megye falvaiban. Gyolcsból a 18. század első felében még csak az ünnepi öltözet egyes darabjai készültek, de a század 8
