Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Derékalj
igyekeztünk ellenőrizni, hogy a felsorolt falvakban alsódunna megléte után érdeklődtünk. Az adatközlők a tárgy azonosításakor minden esetben egy háziszőttes, sűrűbb elhelyezésű szövött csíkokkal díszített, két szél vászonból összevarrt derékaljat mutattak meg. Történeti forrásaink a derékalj megnevezésére a derékally és az alsódunyha elnevezést egyaránt használták. Közölt adatainkból egyértelműen kitűnik a két névvel jelölt ágynemű azonossága. Felmerülhet a kérdés, miből adódhatott a két név egyidőben történő használata? Recens gyűjtéseink alkalmával a derékalj - díszítettsége alapján - három változatát ismerhettük meg: szőttes mintasávokkal gazdagon díszített, kevésbé díszes és díszítetlen. A recens és a történeti adatok összevetéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a felsődunnával megközelítőleg azonos díszítettséggel rendelkező derékaljakat gyakran alsódunyha névvel jelölték. Azokban a falvakban, ahol a szőttes csíkokkal díszített ágyneműt a gyári textíliákból készültek váltották fel, ott a derékalj a legtöbb esetben kiszorult a menyasszony felvetett ágyából, helyét a felsődunnával azonos anyagú, de eltérő mintázatú, három szélből varrt - a gazdag díszítésű derékalj nevét öröklő - alsódunyha foglalta el. Az alsódunna funkciójára utaló takaróczó dunyha neve egy újabb kérdést vethet fel, a díszes derékaljat használhatták-e takaródzásra az éjszakai pihenésnél? Pontosabban, az alsódunna névvel jelölt derékalj régebben betölthette-e a gyári textíliából készült alsódunna szerepét? A 19. század közepéről vagy az azt megelőző időből származó tárgyi bizonyítékok hiányában megnyugtató választ nem adhatunk. Elképzelhető - bár ennek valószínűsége kicsi -, hogy a derékaljak a 19. század közepéig szélesebbek, takaródzásra is alkalmasak voltak. Az 1870-es évektől fellelhető darabok mérete, az adatközlők erre vonatkozó ismerete a derékaljnak ezt a funkcióját teljesen kizárja. Csupán arra van adatunk, hogy a gyermekek - ha nagy volt a család - díszítetlen derékaljjal takarództak. Az 1960-as években gyűjtött visszaemlékezések szerint a cifra derékaljat csupán a felvetett ágy díszítésére használták. Ugyanis erre terítették a szőtteshímmel, hímzéssel díszített háromszeles lepedőt úgy, hogy annak egyik kötőcsipkéje a derékalj cifrájára kerüljön. A derékalj színes mustrája így a csipkén átlátszódott. Ennek esztétikai megvalósítására azokban a falvakban is törekedtek, ahol az ágy49