Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Derékalj

igyekeztünk ellenőrizni, hogy a felsorolt falvakban alsódunna megléte után érdeklődtünk. Az adatközlők a tárgy azonosításakor minden eset­ben egy háziszőttes, sűrűbb elhelyezésű szövött csíkokkal díszített, két szél vászonból összevarrt derékaljat mutattak meg. Történeti forrásaink a derékalj megnevezésére a derékally és az alsódunyha elnevezést egyaránt használták. Közölt adatainkból egyér­telműen kitűnik a két névvel jelölt ágynemű azonossága. Felmerülhet a kérdés, miből adódhatott a két név egyidőben történő használata? Re­cens gyűjtéseink alkalmával a derékalj - díszítettsége alapján - három változatát ismerhettük meg: szőttes mintasávokkal gazdagon díszített, kevésbé díszes és díszítetlen. A recens és a történeti adatok összeveté­séből arra a következtetésre juthatunk, hogy a felsődunnával megköze­lítőleg azonos díszítettséggel rendelkező derékaljakat gyakran alsó­dunyha névvel jelölték. Azokban a falvakban, ahol a szőttes csíkokkal díszített ágyneműt a gyári textíliákból készültek váltották fel, ott a derékalj a legtöbb esetben kiszorult a menyasszony felvetett ágyából, helyét a felsődunnával azo­nos anyagú, de eltérő mintázatú, három szélből varrt - a gazdag díszíté­sű derékalj nevét öröklő - alsódunyha foglalta el. Az alsódunna funkciójára utaló takaróczó dunyha neve egy újabb kérdést vethet fel, a díszes derékaljat használhatták-e takaródzásra az éjszakai pihenésnél? Pontosabban, az alsódunna névvel jelölt derékalj régebben betölthette-e a gyári textíliából készült alsódunna szerepét? A 19. század közepéről vagy az azt megelőző időből származó tárgyi bizonyítékok hiányában megnyugtató választ nem adhatunk. Elképzel­hető - bár ennek valószínűsége kicsi -, hogy a derékaljak a 19. század közepéig szélesebbek, takaródzásra is alkalmasak voltak. Az 1870-es évektől fellelhető darabok mérete, az adatközlők erre vonatkozó isme­rete a derékaljnak ezt a funkcióját teljesen kizárja. Csupán arra van adatunk, hogy a gyermekek - ha nagy volt a család - díszítetlen derék­aljjal takarództak. Az 1960-as években gyűjtött visszaemlékezések szerint a cifra derékaljat csupán a felvetett ágy díszítésére használták. Ugyanis erre terítették a szőtteshímmel, hímzéssel díszített háromszeles lepedőt úgy, hogy annak egyik kötőcsipkéje a derékalj cifrájára kerül­jön. A derékalj színes mustrája így a csipkén átlátszódott. Ennek eszté­tikai megvalósítására azokban a falvakban is törekedtek, ahol az ágy­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom