Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Párnatakaró

láthattuk a szövött csíkozású párnákat párnatakaróba becsavarva. így a használatuk módját ismételten lejegyezhettük, illetve korábbi gyűjtéseinket kiegészíthettük. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a párnatakaró használatának módját, a párnák betekerésének technikáját. A párnatakarót az ágyon vagy az asztalon szétterítette. A lapos, kevés tollal töltött párnákat egymásra rakva a takaró közepére fektette úgy, hogy annak külső széle a párnavég fő díszítményétől kb. tíz centiméterrel beljebb kerüljön. A párnatakaró jobb kézre eső részét ráhajtotta a párnákra, hogy azok belső hosszanti oldalát teljesen eltakarja, majd az egészet két kézzel megemelte és a takaró szabadon maradt részére ráfordította. A becsavart párnákat az ágy fejrészéhez tette, kissé befelé lejtősen, hogy a párnavégek fő díszítményei jobban látszódjanak. A varrott (díszített) párnatakaróba hasonlóan csavarják be a párnákat, de itt az egyik keskenyebb szélén levő rojtnak, csipkének vagy cakknak a párna felső részére, a tetejére kellett kerülnie. A megkérdezett idős adatközlőink többsége az 1920-as, az 1930-as években ment férjhez. Hozományába mindegyik kapott szegett (díszítetlen) és varrott (díszített) párnatakarókat. Az éjszakai pihenéshez a szövött csíkos párnákat mindig szegett párnatakaróba csavarták be. Az első vagy a második gyermekével - sátorlepedővel elkerített - gyermekágyban fekvő asszonynak nappalra cifra takaróba kellett a párnákat becsavarnia, de este szegettre cserélte vissza. Ritkán előfordult, hogy a fiatalasszony több évig is díszített párnatakaróba csavarta be reggelenként a párnákat. „Az én anyósom még öt évi házasság után is megkövetelte, hogy reggelenként cifra fejeitakarót tegyek a fejelekre, pedig már két gyerekünk is volt" - emlékezett vissza (1992) Kun Gáborné (sz. 1908) mátramindszenti adatközlő. A megkérdezettek többsége az első, illetve a második gyermek megszületése után a díszített párnatakarókat már nem használta. A gyűjtőútjainkon felkeresett asszonyok napi használatú ágyaiban mindenütt két darab lapos párnát láttunk a párnatakaróba betekerve. Érdeklődésünkre elmondották, hogy kényelmesen csak két párnán lehet pihenni, mert a fekvő feje ekkor helyezkedik el vízszintesen rajta. A keskeny párnáknál az ágyban fekvő válla ugyanis nem a párnákra, hanem azok alsó széléhez kerül. A váll szélességét így az egymásra he46