Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Párna - Vászonból készült párnák
tést tekinthetjük. Kazár, Érsekvadkert környékén az 1900-as évekig vászon* és sávolykötéssel készültek a szövött csíkokkal díszített párnahuzatok. A ripszkötéssel, a lépett mintával, a szedettes technikával szőtt huzatok csak az első világháborútól váltak népszerűvé. A Karancs falvaiban, Őrhalomban, Hugyagon már a 19. század második felében készült darabokon is megtaláljuk a ripszkötést, szedetthímmel történő díszítést. Ez utóbbi két szövéstechnika korai, illetve késői megjelenésének okát a menyasszony felvetett ágyára terített lepedő díszítésének változásában kell keresnünk. A levéltári források szerint a 19. század közepéig a vetettágy ünnepi lepedőit fehér, illetve piros fonallal hímezték. A Balassagyarmatot Aszóddal összekötő vasútvonaltól keletre a fehér hímzés (borsóka, subrika, stb.), ettől nyugatra - Becske, Bercel községeket is ideértve - a piros pamuttal hímzett lepedők voltak ismertek. A piros szálánvarrott lepedő első említése Romhányból származik 1820-ból. A Karancs vidékén, Őrhalomban, Hugyagon - bár történeti kialakulásának körülményeit nem tudjuk - a lepedők szőtteshímmel történő díszítését a 19. század közepétől kísérhetjük nyomon. Az erre vonatkozó első történeti adatot Őrhalomból ismerjük: egy 1860-ban készült hagyatéki leltárban leírt menyasszonyi lepedő egyik rövidebb szélén szőttes díszítés volt. A Zagyva folyótól keletre a fehér, a megye nyugati részén a piros szálánvarrott lepedők a századfordulóig, illetve az első világháborúig maradtak használatban. Ezt követően Kazár környékén a fehér hímzést a többszínű fonállal készült szabadrajzú hímzés váltotta fel, míg NyugatNógrád több falujában a szálánvarrott piros hímzés helyére szőtteshímet tettek. A lepedők új díszítőtechnikája az adatközlők visszaemlékezése, a fellelhető tárgyak alapján utat nyitott a ripszkötésű, lépett mintájú, a szedettes párnák elterjedésének. Kazár és Érsekvadkert környékén a szedettmintával díszített párnahuzatok első darabjait az 1930-as években készítették. A leányok hozományához a vetettágyba hat, a köznapi használatra két tollal töltött párna tartozott. Ezen felül még 4-6 párnahajat is kaptak az alvásra szánt párnák huzatának kicserélésére. A háziszőttes párnák nem mindegyikénél sikerült megállapítanunk - a tulajdonosok közreműködésével sem -, hogy azt eredetileg az ünnepi vagy a napi használatú ágyba szánták-e. Különösen a Karancs vidékének több falujában, 34
