Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Párna

elő. Az általunk feltárt levéltári iratokban - 1700-1850 között - a vánkos, vánkus, fejel szó 1748 esetben fordul elő. Ebből csupán 104 alkalommal szerepel a fejel. Az elnevezések aránya közötti nagy eltérésnek az lehet az oka, hogy a vánkos (vánkus) lehetett ezen ágynemű „hivatalos" neve, fejelnek csak a falvak lakói nevezték. A kárbecslések írástudó készítői ezért legtöbbször az ismertebb vánkos szót használták az elpusztult párna megjelölésére. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a tárgyak jegyzékbe vételénél a ház lakói is jelen voltak, akik az általuk ismert néven nevezték meg a listára kerülő tárgyakat. így fordulhatott elő, hogy az összeírás készítője - olykor a tárgy népi nevét is feltüntette - ugyanabban a faluban az egyik családnál vánkost, a másiknál fejelt írt a jegyzékbe. Gácslehotán az 1722. évi tűzvész alkalmával Velyké György jobbágynak „Egy Dunna, egy Derekally, két vánkos, két lepedő ágyastul" pusztult el, míg Csipók Jánosnál „Két Dunna egy Derekally, 3 fejel, egy lepedő égett meg a Német alatt".

6

4 De az egy családnál készített leltárban is megtalálható a két elnevezés. Egy becskei jobbágy 1771. évi tűzkárában olvashatjuk: „12 Pamukos fejel Haj, - 2 Vankus tollastul, - 10 Fejel Haj pamukos".

6

5 A 19. század közepéről is van adatunk arra, hogy egy család kárbecslésében a vánkos és a fejel együtt szerepel. Nyerges Istvánné mihálygergei lakos hagyatékáról az 1853ban készült leltárban az alábbiakat olvashatjuk: „két vankus haj veressíkú parasztos, négy tőtött fejel 10 fontos".

6

6 A tárgyak népi nevének megismeréséhez a peres iratok adnak megbízhatóbb forrást. A tanúvallomási jegyzőkönyvekben ugyanis a tanúk vallomását általában szó szerint igyekeztek lejegyezni. A Sávoly községben lakó Nagy Anna az 1834. évi vallomásában az alábbiakat mondta: „... most múlt Esztendeje aratásnak idején hogy a Falu dolgára aratni nem mehettem az Bíró ágyamrúl egy fejelt el vitte, amely fejel most is oda vagyon".

6

7 Egy mihálygergei asszony 1847-ben a bírónak arra a kérdésére „Hát az urad mit csinált amikor bé ment a szobába ahol te az ágyban apósoddal közösültél?" - így válaszolt: „... ki rántotta a fejelt a fejem alól és veszekedni kezdett".

6

8 A bíró elé idézett málnapataki tolvaj 1768-ban azt vallotta, hogy „... Jánosik János Feleséginek 12 Forintbul álló Pénzit el loptam, melly az Ágyában az Vankus alatt egy tarka Kendőben kötve vala".

6

9 28