Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Dunna - Vászonból készült dunnák

csíkkombinációkból állnak. A széles sáv összeállítása: piros - fehér piros - három fehér csík, két keskeny piros közzel elválasztva - piros fehér - piros. A keskeny sáv két piros csík közé zárt három fehér csík, két keskeny piros közzel elválasztva. A dunnához a századfordulóig a toll egybentartására nem használtak tokot. A tollat az egyik keskenyebb szélén kifejtett 30-40 cm hosszú nyíláson tették a dunnába, majd a nyílást sűrű öltésekkel összevarrták. A tok meglétére (szövött dunnáknál) a legkorábbi adatunk az első világháború tájáról Kazárról származik. Az adatközlők visszaemlékezései szerint ekkor terjedt el az a szokás, hogy a menyasszony hozományának a vőlegény házába történő szállításakor (ágyvitel) már nem a legszebb, hanem egy alábbvaló huzatú dunnát vitettek végig a falun a hat ünneplőbe öltözött menyecskével. Az úton a dunnát vivő asszonyok kezétől, a portól, esőtől, gyakran annyira összeszennyeződhetett a huzat, hogy azt a vetettágyra már feltenni nem lehetett. Ezért a tollat tokba tették, az egyszerűbb díszítésű huzatot (melyet a faluban beleörítő dunnának neveztek) a vőlegény házánál a tokról levették és a legszebbet húzták rá. Az 1930-as évek elejétől már a Kazár környéki falvakban is általános gyakorlattá vált, hogy a dunnába szánt tollat előbb tokba tették. A tokot fonalas vászonból varrták össze, az egyik keskeny oldalán mintegy 30 cm-es nyílást hagyva a toll betöltésére. Az 1930-as évektől anginból is készítettek dunnatokot, de elterjedtsége nem volt általános. A tokkal ellátott szövött dunna nyitott részének zárására három megoldást jegyezhettünk le. Széles öltésekkel összevarrták vagy húsz centiméterenként felvarrt, cérnával bevont gombokkal összegombolták. E két zárási módot az adatolt dunnák mintegy hatvan százalékánál alkalmazták. A dunnák 40 %-ánál azt a megoldást választották, hogy a nyitott rész belső széleire sodrott fonálból erős füleket varrtak, majd azokon fehér zsinórt, piros vagy kék szalagot átvezetve összefűzték. A vastagabb kivitelű háziszőttes és takácskészítette dunna elhelyezésének a vetettágyon két - bizonyára igen régi múltú - formája alakult ki. Vizslás, Kazár, Mátraszele községekben a tollal vagy pehellyel megtöltött dunnát hosszában, a díszített tetejével lefelé fordítva, az ágyra rakott fejelekre fektették, majd az ágy elejétől a felét visszahajtották, ügyelve arra, hogy a felhajtott rész minél függőlegesebben álljon. Nemti, Nádújfalu, Mátramindszent, Dorogháza, Romhány közsé24