Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

szült kiadási jegyzékről nem hiányzott a szemfedel sem (NML [Bgy.] IV. 192. 1. doboz. RJCSKJB 336/1852.). A megye falvait járó „batyuzó zsidó" áruválasztékában a „perkai szemfedő" is megtalálható volt 1850-ben (NML IV. 152. 11. doboz. Megyefőnöki iratok 3284/1850.). A borsosberényi szatócsboltból 25 forint értékben 30 darab „különféle nagyságú szemfedeleket" loptak el 1864-ben (NML IV. 274. 23. doboz Nógrádvármegye Központi Fenyítőtörvényszékének iratai 1018/1864.). 183. A felvetett ágyat a Kazár környéki falvakban heverőágynak nevezik. 184. Amíg a székek helyett lócát tettek az ágy elé, a lepedőt úgy terítették a felvetett ágyra, hogy a hosszanti oldalán lévő csipke az oldaldeszka aló szélét eltakarja. 185. Nevét onnan kapta, hogy az ágy vitelt követő menyasszonyágy készítésekor ezt a lepedőt terítették felülre. 186. A szalmazsák a 19. században, a földbirtokosok, a nemesek, a polgárság, és a németek otthonaiban volt ismert a megyében. Első említése 1825-ből származik: Lónich József berkenyei jobbágy „egy szalma vastag sztrozsákot" adott leányának hozományába. (PMLVO XXXIII. 17. csomó. Sz/12. VPGL. Uradalmi ügyészi iratok). A nézsai uradalmi vadász hagyatékában három szalmazsákot írtak össze 1830-ban. (Uo. 12. csomó). A nagybárkányi gazdatiszt 1831-ben lefoglalt tárgyai között volt „egy szalmazsák szalmával" (NML IV. 71. Archívum mixtum XII. 1/1831.). A legéndi földbirtokosnak is szalmazsák volt az ágyában 1851-ben (NML IV. 158/d. 81. doboz NMCSKTSZ V. 18/1854.). A felsőtoldi, a szentiváni (Cserhátszentiván) nemesek 1858. évi kárlistáiban is gyakran szerepel a szalmazsák (NML IV. 199. 11. doboz. Sziráki JCSKSZB. B. 80. IV/107/1858.). A megye falvainak lakossága - elsősorban a katonáskodó férfiak - előtt nem volt ismeretlen a szalmazsák. A nagyobb falvakban táborozó őrsereg, a Vadkerten (Érsekvadkert) szállásoló lovas katonaság részére kiszolgáltatott ágynemük között a szalmazsákot is megtaláljuk (NML IV. 152. 6. doboz Megyefőnöki iratok. 1775/1850.). A szécsényiek 1852ben „31 darab szalmazsáknak való közönséges kender vásznat [1372 röf] adtak a Vadkerten megszállt katonák részére (NML IV. 186. 1 doboz Szécsényi JCSKSZB 2300/1852.). 187. Vö: Dajaszászyné Dietz Vilma - Manga János: Nógrádmegyei szabadrajzú hímzések. Magyar Népművészet, XIX. (1954) 12. p. 137