Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)

Jegyzetek

halott alá. Őrhalomban, a Karancs falvaiban a tornyos ágyvégek háttérbe szorulásával - az első világháború táján - a lapos tetejű ágyvégek elterjedésével a ravatalt már nem a kocsioldalra, létrára, hanem az ágyra készítették el. Az ágyba két jól megtömött szalmazsákot helyeztek, vagy nagyméretű ponyvába csavartak „egy fél kocsi szalmát". A szalmának az ágyvégek felső széléig kellett érnie, hogy az elhunyt minél magasabban feküdjön. Előfordult, hogy az ágyvégek felső szélére - mint a felvetett ágynál - két széles deszkát fektettek és erre terítették a lepedőket. A ravatalra tett szalmát háromszeles kendervászon vagy félpamutos lepedővel terítették le, majd erre kerültek hosszában elhelyezve a betétes díszített lepedők. 180. Terényben és környékén még az 1940-es években is ezt a lepedőtípust tették az elhunyt alá a koporsóba. A koporsó lezárása előtt egy nagy vállkendőt terítettek az elhunytra, a fiatalra rózsásat, az idősebbre kékfestőt. A vállkendő koszorúja a kilátszódó lepedő két hosszanti oldalának csipke nélküli részét eltakarta. 181. Az ágy alá helyezett lócát több néprajzi tanulmány említi: FARKAS, é.n. (1911). 152. p. - FÉL, 1938. 77. p. - K. CSILLÉRY, 1948. 150. p. Az ágy előtt tartott lóca meglétéről csupán egy levéltári adat tudósít: egy losonci gazdának az ágy előtt lévő sarampós padja is megégett 1854-ben. (NML IV. 196. 29. doboz. Losonci JCSKVSZB. H. 15. 613/1854.) Ugyanebben az évben a Kökényes községben lakó Laczik Márton féltelkes gazda hagyatékában egy 15 krajcárt érő „Hosszú szék a nyoszolya előtt" írtak össze (NML IV. 199. 13. d. L. 11. 812/1854). 182. A körül csipkés lepedő ötletét valószínű, hogy a kereskedőknél kapható szemfödél adta a parasztságnak. A paraszti társadalomnak ugyanis mindig volt olyan rétege amelynek nem volt kenderföldje, lakástextíliáinak anyagát kereskedőknél vásárolta meg. Ezek a családok a lezárt koporsóból kilátszódó csipkés lepedőt (körül csipkés szemfedelet) is vásárokon, lakóhelyük szatócsboltjaiban, házaló kereskedőktől szerezték be. A Szendehelyen 1831-ben elhunyt Friesz József rokonai a temetési költségek között a szemfedél beszerzését is szerepeltették (PMLVO XXXIII. 11. csomó. VPGL uradalmi ügyészi iratok.). A Rétságon 1856-ban elhunyt Roll Márta szolgálóleány koporsójába 3 forintért vettek szemfödelet (NML [Bgy.] IV. 197. 4. doboz. VII/188/1859.). Hidó József nőtincsi zsellér halála után 1852-ben ké136