Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
URADALMAK
művelt földeknek. Az 1856-ban bekövetkezett halálakor az alábbi földterület volt tulajdonában: 291 magyar hold szántó, 52 hold rét, 830 hold erdő és 22 hold szőlő, melyek értékét 13.875 forintra becsülték. 68 A 19. század elején a Haraszti és Liszkópusztán fekvő Sréter birtok egy része - házasság révén - a Tihanyi család tulajdonába került. 1815-ben már Tihanyi Dániel volt e puszták tulajdonosa. Dániel örökösei - a Telekiek után -, a falu legnagyobb birtokosai voltak 1840-ben. A birtokaik éves jövedelmét 2732 forintra becsülték. A Telekiek kezére került Róth birtokról az első adat 1840-ből származik: László herencsényi birtokainak éves jövedelme 3.043 forintot tett ki. Négy évvel később 1844-ben készült szerződésből már arról értesülhetünk, hogy Teleki László Nógrád megyében lévő birtokait haszonbérbe adta Fráter Pál csecsei és Szandai Sréter István surányi földbirtokosoknak. A bérlet „folyó 1844-ik évi Szent Mihály napján kezdődik s tart hat egymás után következő éven által 1850-ik év Szent Mihály napjáig". A haszonbéri szerződésbe az alábbi birtokok kerültek: „Nógrád Vármegyében kebelezett Heréncsény helységben s hozzá tartozó Gárdon pusztában lévő egész birtokomat, Kishaláp, Liszkó pusztáknak felét, Haraszti pusztának negyed részét, Kutasó, Terény és Becske helységekben lévő rész jószágaimat." A bérleti díjat évenként 3800 pengő forintba, három darab húszast számítva egy forintba határozták meg, melynek felét a pesti Medárd napi, a másik felét a Leopold napi vásár napján kell kifizetni. 69 Teleki Lászlót, az 1848-as szabadságharc idején, ellenzéki politikusnak tartották. Szoros kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, aki párizsi követté nevezte ki. A szabadságharc bukása után reformpárti beszédeivel, irodalmi munkásságával igyekezett elnyomott hazája sorsán segíteni. Nagy szerepe volt a magyarországi terror elleni tiltakozások élesztésében, az emigránsok megmentésében. A császári önkényuralmi rendszer nem nézte jó szemmel Teleki Lászlónak a Habsburg hatalom elleni tevékenységét. 1850 tavaszán a pesti hadtörvényszék elé idézték, mivel a kitűzött határidőre nem jelent meg, elrendelték Nógrád megyei birtokainak összeírását. Az 1850. június 20-án Balassagyarmaton kelt megyefőnöki iratban
