Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

szántón és 24 kaszás réten is gazdálkodott. Az összeírásokból azt is megtudhatjuk, hogy ebben az időben molnár, kovács, pásztor is volt a faluban. A 18. század első felének legteljesebb összeírása, mely a jobbágyok és nemesek gabonatermelésének eredményeit, az állatállomány összetételét, számát közli 1716-ban készült.

84 Az adózók névsorában 21 jobbágy és 11 nemes neve szerepel. A nemesek többségét a Kanyó (5 családfő) és a Keresztúri (2 családfő) alkotják. Először a gabonatermés számszerű adatait mutatjuk be. 12. sz. táblázat A gabona termés nagysága az 1716-os megyei dica összeírás szerint Búza, rozs Lencse, borsó Árpa, hajdina, köles Zab kila Jobbágy 368 8 57 24 Nemes 958 2

1

/2 129 74 Összes 1326 l0

1

/2 186 98 Termelők száma Jobbágy . 11 1 9 5 Nemes 9 2 7 7 Szembetűnő a jobbágyok és nemesek földjén termelt gabona mennyisége. Ennek elsősorban az lehetett az oka, hogy a nemesek - mint tudjuk - jóval nagyobb területű szántóföldön gazdálkodtak mint a jobbágyok. A nemesek búzából és rozsból majdnem háromszor többet arattak le. Ez utóbbiaknál nem volt ritka, hogy egy család 80-120 kila búzát és rozst csépelt vagy nyomtatott ki. Ezzel szemben a jobbágyok közül öten 48 kila, ketten 40 kila, egy 12 kila, ketten 6 kila búzát-rozst takarítottak be földjeikről. A táblázatból az is kitűnik, hogy a kenyérnek való búzát-rozst csupán a jobbágyok fele (11 fő) termelt, de nem jelentős azok száma sem,