Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

4. sz. tábláztát Heréncsény lakosainak adói 1546-1590 között 1546-ban 1562-ben 1580-ban 1590-ben Búzatized 50 kile 400 kile 400 kile 400 kile Kétszeres tized 110 kile 50 kile 80 kile 80 kile Musttized 400 pint 480 pint 100 pint 98 pint Méhkasok 5 db 13 db 50 db 50 db Báránytized 15 db 15 db Sertések száma 175 db 50 db 50 db A kimutatás adatai szerint, 1546-ban, kétszeresből (búza-rozs) sokkal többet termeltek mint búzából. A 16. század második felében a búza vetésterülete a kétszereshez képest megötszöröződött. A szőlőtermés 1546-ban volt a legtöbb, később a szőlőültetvények területe jelentősen lecsökkent. A sertések száma 1562-ban volt a legmagasabb. A kivetett báránytizedből arra következtethetünk, hogy juhból keveset tartottak a faluban. 1580-ban 2 gazdának 110, illetve 60 darab juh volt a birtokában. Az összeírásból tudjuk, hogy termeltek lent, kendert, káposztát, lencsét, mely terméséből tizedet adtak. Ismerték a menyasszonyadót, a hordóadót, a bírságpénzt is. 1546-ban Kilics tímár birtokos (jövedelme: 3509 akcse), 1562-ben Hudarverdi tímár - birtokos (jövedelme: 8185 akcse), 1580-ban Musztafa bin Abdullah és Ali Díváne tímár birtokos (jövedelme: 10500 akcse) volt a falu haszonélvezője. A 13. század végén, a 14. század elején még önálló, templommal rendelkező Haraszti és Liszkó települések a budai szandzsák 1562. évi összeírásában már pusztaként szerepeltek. Haraszti puszta határát a herencsényi lakosok művelték. Haszonélvezője - a faluhoz hasonlóan - Hudaverdi tímár birtokos, 1580-ban Musztafa bin Abdullah és Ali Díváne tímár birtokos. Haraszti puszta jövedelme: 1562-ben 435 akcse, 1559-ben 208 akcse, 1580-ban és 1590-ben 500-500 akcse volt.

40 Liszkópuszta 1546-ban Szandakér falu szántója volt. 1559-ben határát Heréncsény és Szandakér falvak lakói művelték. 1562-ben „Liszkó falu"-ként említik, mivel 3 családfő költözött a pusztára. A három családfő kapuadót fizetett, szolgál-