Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK

Haraszti és Liszkó pusztára az 1559. évi tímárdefterben találunk adatokat. Az ekkor készült összeírásban Harasztiról azt olvashatjuk, hogy határát Heréncsény lakói művelik. Földjéről 208 akcse (az akcse török ezüst pénzérme, mely 2 magyar dénárt ért) jövedelem származott, mely 10 kile búzatized, 8 kile kevert tized (búzarozs), 4 szekér szénatized értékéből tevődött össze. Liszkót szintén a puszták közé sorolja, melynek földjét Heréncsény és Szandakér lakói közösen művelik. A régi defterekben - az iratok tanúsága szerint - Szandakér szántójaként jegyezték be. Ettől részletesebb felmérés az 1546-1590 közötti évekből készült. A településeken lakók neveit az összeírások közzétevői nem tüntették fel, de belőlük bővebb információt kaphatunk a község népességi, gazdaságtörténeti és jövedelmi viszonyairól. A budai szandzsák összeírásaiból először a népességi adatokat tekintjük át. 3. sz. tábláztát Heréncsény népesedési viszonyai 1546-1590 között Év Családfők Nőtlen fiúk Családfők nőtlen testvéreinek Egyéb nőtlenek Összeírtak száma 1546 27 5 5 1 38 1559 37 23 2 62 1562 29 12 4 45 1580 38 8 1 47 1590 36 3 3 3 45 A következő táblázatból azt tudjuk meg, hogy a megtermelt gabonának, mustnak, a tulajdonukban lévő méhkaptárnak, báránynak mennyi volt a tizede, amelyet adóba kivetettek.