Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA
„Minek utána öszve nem férhetnek - olvashatjuk a törvénybíró és az esküdtek kézjegyével ellátott iraton - egymással meg hasonlani kívánnak, de egymás között atyafiságossan meg osztozni nem képesek, felszólítottak bennünket, hogy őket igazságossan vagyonukból osszuk fel kiket is igaz lelkünk ösmérete mellett ily képpen osztottuk fel: Borbálának jutott a 80-dik szám alatt lévő épületből a pajtával öszve ragasztva lévő kamra, a pajtából két gerenda köze, egy sertés óll, 'A házhely a hozzá tartozandó rétekkel együtt, a Gyürki hegyen 5 sor szőlő, a pinczéből 1/3 rész, egy 7 akós kád fa abroncs alatt, a kádhoz toldalékul egy két akós új hordó, egy négy akós hordó fa abroncs alatt, egy kis borjú, 5 darab anyajuh és 2 darab bárány. Istvánnak jutott az épületből az istálló, a pajtából 1/3 rész, egy új hidas, ] A házhely hozzá tartozandó rétekkel egyetemben, Gyürki hegyen 5 sor szőlő, a pint zenek 1/3 része, egy 14 akós kád fa abroncs alatt, egy 6 akós hordó, egy 3 éves ökör tinó, 3 darab juh és 2 bárány. Pálnak jutott a kamra, a pajtának 1/3 része, egy juh akol és egy ócska hidas, V4 rész házhely rétekkel egyetemben, a Gyürki hegyen 5 sor szőlő, a pinczének 1/3 része, egy 6 akós kád, egy 6 akós hordó, egy fejős tehén, 5 darab juh és 2 bárány. 1,92 A gazdasági épülettel ellátott, a szőlő feldolgozására, a bor tárolására kellően felszerelt negyedtelkes gazdaságot kénytelenek voltak eladni az örökösök, mert egyik sem tudta a másik két testvért kifizetni. Inkább az volt a jellemzőbb a faluban, hogy az egymást váltó generációk, egyre kisebb területre osztották maguk között az ősi birtokot, végül az örökölt föld művelőjének családját már nem tudta eltartani. A gazdálkodásból kiszorultak napszámos munkával keresték meg kenyerüket vagy kommenciós cselédnek szegődtek az uradalmakban, néhányan a helyi szénbányában vállaltak munkát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a falu minden parasztgazdasága felaprózódott, tönkrement. Többen jelentősen megnövelték birtokuk területét, hiszen a 19. század közepétől mindig volt eladó föld a községben. A nemesi földekből, az osztozkodás révén kis területre zsugorodott paraszti birtokokból lehetett elsősorban a birtokot gyarapítani. Voltak olyan családok, akik 50-60 hold földet
