Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

tették, az eddig ott lakó jobbágyok házhelyeit is felvették az 1862ben készült összeírásba. A részletes felméréskor a korábbi állapotot is rögzítették. Az egész úrbéri, első osztályba sorolt telek illetményét - mint már említettük - egy hold beltelekben, húsz hold szántóföldben, 6 kaszás rétben határozták meg. így az ekkor már 28 Vi házhely után járó illetőség 28,5 hold beltelek, 570 hold szántóföld, 171 kaszás rét, összesen 769,5 hold szántóföld, illetve kaszás rét lett volna. Ezzel szemben, a volt úrbéresek birtokában, 1862-ben, az alábbi földterületet találták. 19. sz. táblázat A volt úrbéresek birtokállománya az 1862-es összeírás szerint Beltelek 38,43 kh Szántóföld 1-ső osztály 52,22 kh 2-ik osztály 256,99 kh 3-dik osztály 293,01 kh Összesen 640,65 kh Rét 1-ső osztály 56,08 kaszás 2-ik osztály 108,81 kaszás 3-dik osztály 36,13 kaszás Összesen 201,02 kaszás Ebből a törvényes illetőség 769,50 hold volt, a 72,17 holdat maradvány földnek tekintették, „mely felesleg az 1853-dik évi márt. 2-diki rendelet értelmében megszabott kárpótlás mellett, az illető birtokosok kezénél meghagyatik." A tagosítás előtt 44 úrbéri zsellér élt a faluban, kiknek összesen 27,96 hold földterületük volt. Ebből beltelekben 22,51 hold, szántóföldben 4,84 hold, míg rétben 0,61 hold. A zsellérek birtokát 1862. november 24-én „egyesség alapján a volt zsellérek külbirtokainak 2/3 része váltság fejében a földesurak birtokába vissza bocsájtandó lévén, lészen a zsellérek részére kiadva."