Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

különben sem őszi sem tavaszi vetések azon Váczi részhez tartozandó Királyi Désma alá való földek nincsenek, mivel az Földes Urak egynéhány esztendők előtt Királyi Désma alá volt földeket az jobbágyoktúl el szedvén Majorság béli földekre fordították, és az jobbágyaiknak más földeket adtak, mellyekbül mostanában Hetedeket visznek, azért az Mgs Váczi Uraság által ki rendelt Désmás Uraknak ezen Helységünk pecsétjével meg erősített írásunkat ki adtuk " 87 A telki szántóföldek esetleges cseréjét, az irtványföldek megcsorbításának méretét nem tudjuk nyomon követni, azokról felmérés nem készült. Az összeírásokból azonban megállapítható, hogy a házhelyek után járó külterület nagysága nem változott a 18. század végéig. Az úrbéres jobbágyok együttes telki állománya 12 1/2 házhely volt. A megyei kimutatások szerint 1770-1838 között a házhelyek száma néggyel gazdagodott a községben: 12 1/2-ről 16 1/2re emelkedett. Az új telkek kiosztására mikor kerülhetett sor forrásainkból nem tudjuk megállapítani, de 1836-ban már 16 1/2 volt az egész telkes házhelyek száma, amelyen a falu jobbágyai osztoztak negyed-, fél- stb. teleknagysággal. Ennek eredményeként, 18281836 között, tízzel több jobbágyot írtak össze. Az új házhelyekkel történő bővítés a zsellérek számát is növelte. Az adózók számának, összetételének változásáról, állatállományuk nagyságáról tájékoztat 88 alábbi táblázat a 18. század végétől a 19. század közepéig. 16. sz. táblázat Az adózók megoszlása társadalmi állás szerint 1781-1846 között Év Jobbágyok száma Házas zsellérek száma Hazátlan zsellérek Szolgák száma 1781 22 17 4 1828 18 47 4 -