Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA

s mikor, s mi módon hozattatott bé? lók mind Caborálnak, mind peníg summát füzetnek. Negyedik Ötödik Minden Helységnek minemű beneficiumja (haszna) vagy Karjai van-nak. Hány és minemű hold Fölgye, réttye vagyon minden egy házhelyes Jobbágynak mostanában, egy hold Földbe hány pozsonyi mérő, Kila vetődik bé, és az rétin sarjút kaszálni lehet-e? Hasznunkat érezzük abban, hogy a Földünk jó életet terem, midőn a makk ideje van Földes Uraiméknak engedelmébül más Helységek fölött az Makkoltatásban elsőségünk vagyon. Provocallyuk magunkat az Consciptióba tett vallás tételünkre meg válván azt is, hogy Réteink kétszer Kaszáihatók. Hatodik Minemű és hány napi munkát tett egy egész helyes jobbágy hány darab marhával, és az munBizonyos határa munkáinknak nem volt, azt az szerint s akkor vittük végben az robotozást arnenykára való odame netele és nyiszer és mikor azt Fölvissza jövetele bé tudódott é a munkájába? des Uraság parancsolta. Hetedik Az kilenczed eddig miiül Az Dézsmát mindenbül ki adatott ki, s azon kilenczed ezen Nemes Vármegyében más dominiumjaiba (uraságaiba) ezen szerint vétetődik? Szedik adtuk, amibül ki szokás a dézsmát adni. Ezenfölül Mi Gróf Berényi jobbágyai egy házhelytül füzetünk 12 forintokat, azon