Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A KÖZSÉG PARASZTSÁGÁNAK GAZDÁLKODÁSA
11. sz. táblázat A jobbágy földek nagysága művelési ágak szerint a 18. sz. elején Év Jobbágyok Szántóföld Rét Szőlő Év száma (köblös) (kaszás) (kapás) 1700 13 103 18 14 1715 17 72 16 9 1 /2 1720 15 126 28 24 1728 18 68 20 10 A táblázatba foglalt adatok sajnos még megközelítőleg sem adnak pontos képet a faluban lakó családok használatában lévő földterületről (szántó, rét, szőlő). Állításunk helyességét az 1715. évi öszszeírás elemzésével bizonyítjuk. Ebben az évben 17 adózó jobbágyot írtak össze a faluban. Ebből 8 fő kuriális telken élt, a használatukban lévő szántó, rét, szőlő területét nem írták össze. Ez azt jelenti, hogy a táblázatban olvasható 72 köblös szántóföldet, a 16 kaszás rétet, a 9 Vi kapás szőlőt nem tizenhét, hanem csak kilenc jobbágy művelte. A kuriális telken lakó nyolc jobbágy által használt földterületéről nincs ismeretünk. Azt sem tudjuk, hogy a településen élő nemes családok milyen nagyságú földdel rendelkezhettek. A később bemutatásra kerülő 1716. évi összeírás azt jelzi, hogy a nemeseknek jóval nagyobb földterületük volt, mint a jobbágyoknak. A kuriális telken élő jobbágyoknak is több földjük volt, mint a falu más jobbágyainak. Ezt bizonyítja az 1700. évi összeírás. Ekkor a 13 jobbágy közül öten kuriális telken éltek. Ez utóbbiak egyenként 16 köblös szántóföldön (összesen 80 köböl), míg a többi 11 jobbágynak 25 köblös szántóföldje volt összesen. Az öszszeírások hiányosságaira azért hívjuk fel a figyelmet, mert az azok alapján összesített számadatok nem a valós helyzetet tükrözik a falu művelés alatt álló földterületeiről. A fentebb közölt összeírások részeredményeiből azt is megtudhatjuk, hogy az egyes években a nem kuriális telken élő jobbágyoknak mennyi volt a száma, családonként mennyi földet művel-
