Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

URADALMAK

sor, mert a nagyrédei birtok kiváltására felvett 400 részes forintot nem tudta Tussay visszafizetni, így a részbirtok hosszú időre a Sréter család tulajdonában maradt. A falu határának többségét bíró Koháryak a 18. század húszas éveiben, eladták herencsényi birtokaikat. Az 1728. évi összeírásban nevük már nem szerepel. Az 1730-as évek elejétől a Csábrági Koháry András jobbágyai Róth Tamás jobbágyainak vallották magukat. Vagyis a Koháryak herencsényi birtokát Róth Tamás megvásárolta. Az erre vonatkozó adásvételi szerződést sajnos nem ismerjük, de a birtok eladásában aligha kételkedhetünk, hiszen a Koháryak nevével a későbbi összeírásokban már nem találkozhatunk."

0 1728-ban Nándori B ene Andrást is Heréncsény földbirtokosai között tartották számon: Haraszti és Liszkópusztán volt birtoka. A herencsényi uradalmak történetére vonatkozó források eléggé hiányosak. Az egyes földbirtokosok részbirtokainak körülhatárolására, a gazdálkodás menetére, a termés mennyiségére, az állatállomány létszámára, összetételére, az alkalmazottak számára - különösen a 18.-19. században - nincsenek adataink. Azt sem tudjuk pontosan nyomon követni, hogy az egyes birtokrészek mikor cseréltek gazdát. Nincs más lehetőségünk, mint a rendelkezésünkre álló szűkszavú dokumentumok alapján közreadjuk mindazt, amit a források a 18. század elejétől megőriztek számunkra. A legkorábbi adatunk a Róth családra vonatkozik. Egy 1729. április 19-én kelt levéltöredék szerint Róth Ádám (János fia) ekkor már Szirákon lakott.

57 Ugyancsak irattöredékből értesülhetünk először a Róth birtok elhelyezkedéséről. Az 1735-ben készült öszszeírásban az alábbiakat olvashatjuk: „Róth Tamás úr kezénél találkoznak e szerint Nemes Zólyom Vármegyében Besztercei ker. Királyfalva nevű egész Helység, mely Korpona várossal határos. Nemes Nógrád vármegyében a Bujáki Kúria, a Szántói, Herencsényi, Haraszti és Liszkai portiók, de ide tartozik Heréncsény nevű helységben Róth Tamás úr házastársa Vattay Borbála Asszony osztálos jussa is."

58 Vattay Borbála és két fiútestvére között az osztályegyesség már az 1730-as években létrejött, de szerződésben ezt csak 1747-ben rögzítették: „Én pedig Vattay Borbála, Sziráki Hellységben lakván Királyfalvi Róth Tamás férjem-