Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

János Oszvald Erzsébet 1832.II.5. Mihály Bacskó Erzsébet 1832.IL5. Ignác Kalmár Borbála 1871.VII.3. Vince Széles Katalin 1868.1.29. Sándor Gálik Anna 1902.V.26. János Veres Amália 1905.XI.24. VARGA CSALÁD Az 1698-ban készült összeírás Varga György nevét említi, aki négy darab szarvasmarhát, nyolc darab kecskét, illetve juhot tartott. Kalandos élettörténetét az 1735. évben összeállított tanúvallomásokból ismerhetjük meg. A megkérdezett tanúk azt vallották, hogy amíg a „német be nem jött Herencsénybe", Varga György együtt lakott gyermekeivel. Azt is megtudhatjuk, hogy „csavargásból és kereskedésből" tartotta el családját, ezért munkájához két lovat tartott. Az 1700-as évek elején - olvashatjuk a tanúvallomásokban - egyik tavaszi vasárnap a béri határ közelében legeltette lovait, ahol Vajda András kapitány vezetésével táborozó kuruc sereggel találkozott. Varga György labancoknak nézte a katonákat, ezért „a Kuruczok ellen élőtök árulkodni kezdett". A kurucok Darvas Ferenc elé vitték Egerbe, ahol több évig raboskodott. Elhurcolásának másnapján kuruc katonák jelentek meg Herencsényben, ahol házát lerombolták, tehenét elhajtották, a templomban tárolt gabonáját felszedték. Róth János földbirtokos a Liszkópusztán lévő csekély földjét elvette. Három gyermeke közül kettő az Alföldre költözött,