Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

Sándor Gálik Teréz 1872.XI.25. János Sándor Bacskó Teréz Teplánszki Mária 1905 X1.8. 1894.X. 10. István Mária Dropka Erzsébet Kalmár János 1941.11.22. 1919.XI.26. TÓTH CSALÁD A név Thott, Tótth, Tót, Tóth alakban fordul elő az összeírásokban. Herencsényi Mátyás birtokán, 1637-ben, Tóth János nevét említik Herencsényben.

204 A 17. század végén (1698) Albert nevü jobbágy lakott a faluban. 1716-ban Mártonról jegyzik meg, hogy adózás alá nem tartozó nemesi telken élt. A család által használt nemesi birtok, a 18. század elején, a Rádayak tulajdonába került. Az új földesúr valószínű elvette az eddig használt telküket, mert a Tóth névvel az 1828. évi felmérésig egy adóösszeírásban sem találkozhatunk. Az anyakönyvek alapján azonban úgy tűnik, hogy a telekhasználattól megfosztott Tóth család nem költözött el a faluból, mert leszármazottjuk Pál (Varga Borbála), 1828-ban, a jobbágyok névsorába került, aki negyedtelkes gazdaságához egy ökörfogatot tartott. 1838-tól azonban már fia Mihály gazdálkodott a negyedtelken, aki jóval nagyobb állatállománnyal rendelkezett, mint apja: 2 ökör, 1 tehén, 1 meddőtehén, 3 ló, 1 csikó, 2 sertés, 6 juh. Az 1867. évi tagosításkor is Mihály (Bacskó Erzsébet) volt a gazdaság tulajdonosa. A 118. számú háza 260 • öl nagyságú beltelken állt. A birtokához 5 kh 439 • öl szán-