Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

Miklós (Holecz Erzsébet), József (Pruszkai Katalin), István (Oláh Ilona) és Ferenc (Hajdú Teréz). Mindegyikük kettes ökör és lófogatot, egy fejőstehenet, egy sertést tartott. Miklós és István fél, József és Ferenc a negyedtelkes gazdák közé tartozott. József a házkörüli munkák végzéséhez szolgát is tartott. 1867-ben kilenc Oláh családfő rendelkezett - valószínű vásárlás útján - birtokrésszel. István és Ignác negyed, míg a többiek féltelken gazdálkodtak. Földterületük az alábbi volt. 56. sz. táblázat Az Oláh család földbirtokának megoszlása művelési ágak szerint 1867-ben Beltelek Szántó Rét Kenderföld Káposztás Szőlő • öl kh • öl kh • öl • öl András 924 6 016 1433 181 117 75 Teréz 1264 5 968 1091 121 81 360 János 926 6 027 1433 181 117 360 Ignác 854 3 744 1388 121 81 360 Antal 684 6 686 1 788 242 112 180 Ferenc 399 6 1301 1 1 169 242 112 720 István 161 3 096 1360 141 81 360 Miklós 583 6 289 1 424 242 162 720 György 620 6 648 1 216 242 162 540 Az Oláh család nem mindegyik családfője élt földművelésből. Márton, aki 1787. I. 14-én kötött házasságot Lehoczki Ágnessel, kőművesnek tanult. Apja mesterségét követte fia János (Marochiczki Verona) is az 1840-es években. A cselédek között tartották számon Pált (Bikkes Verona) 1892-ben, napszámból élt Mihály (Baráth Anna) 1908-ban. A falu idősebb lakói még ismerték azt a mondát, mely az Oláh családhoz kötődik. Még a törökháborúk idején történt. Amikor a törökök végleg el akarták hagyni Herencsényi, a falusiak éppen akkor jöttek ki a templomból. Közöttük volt Oláh Teréz is, aki abban az időben a legszebb asszony