Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

19. század első felében nyolc olyan Juhász nevü férfi lakott családjával Liszkópusztán, akik nem Herencsényben kötöttek házasságot, csupán gyermekeik születtek a pusztán. Az első és a később betelepülő Juhász családok Liszkó-, valamint Haraszti pusztán dolgoztak mint cselédek, napszámosok, jobbágy vagy zsellérföldhöz soha nem jutottak. Az eltérő időben beköltözött családokról leszármazási táblázatot nem tudunk közölni. 1996-ban a Rákóczi (2 fő) és a Petőfi (4 fő) utcában laktak Juhász nevűek. JUSZTIN CSALÁD A névvel a házassági anyakönyvben találkozhatunk először. Jusztin Mátyás és a két évvel idősebb bátyja György - rimóci lakosok 1791. I. 30-án vezették oltárhoz a herencsényi Cserepka János (Baráth Ilona) két leányát Erzsébetet és Borbálát. György házasságából két fiú született: Pál és István. Az 1793-ban született Pál az 1828. évi összeírásban még zsellérként szerepel, de 1836-ban már a féltelkes jobbágyok között tartják számon. A földjét 2 ökörrel és 3 lóval művelte. Az 1867. évi tagosításkor Pál testvére István örökölte az egésztelekre bővített gazdaságot. Az 1302 • öl beltelken épült háza a 75ös házszámot kapta. Földterülete: 12 kh 778 • öl szántó, 3 kh 180 • öl rét, 484 • öl kenderfold, 224 • öl káposztáskert, 900 • öl szőlő volt. A birtokív adatai szerint, a századforduló táján, ez a paraszt-gazdaság Jusztin Teréz férjének Petrovecz Istvánnak a tulajdonába került. 1996-ban a Bajcsy-Zsilinszky (4 fő), a Dózsa György (3 fő), a Kossuth Lajos (4 fő), a Szabadság (3 fő) és a Szécsényi (3 fő) utcában laktak a Jusztin név viselői.