Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

HEVER CSALÁD A név első említése a házassági anyakönyvben található: Hever János Fülő Judittal 1753. I. 27-én kötött házasságot Herencsényben. A falu plébánosa a vőlegény származási helyét nem tüntette fel, - erre sajnos a későbbi források sem utalnak - így nem tudjuk, hogy honnan települtek a községbe. Az úrbérrendezéskor (1770) Hever Péter (1819-ben hunyt el, 74 éves korában) negyedtelkes jobbágy volt Fáy Sámuel birtokán. 1781-ben az állatállománya 2 ökörből, 1 tinóból, 1 lóból és 1 sertésből állt. Fiát Jánost, a zsellérek névsorában találjuk. 1828-ban már Péter unokája István irányította a gazdaságot, melyhez egy pár ökör és egy pár lófogat is tartozott. A többi testvér Demeter (Majoros Borbála), János (Bálás Borbála), Antal (Szarvas Ilona) a zsellérek számát gyarapította. 1838-ban azt jegyezték fel a Heverek művelése alatt álló jobbágytelekről, hogy az 1831-ben elnéptelenedett. Csupán néhány évig lehetett puszta házhely az időközben Szontagh Lajos tulajdonában lévő telek, mert 1846-ban már Antal (Szarvas Ilona) művelte 2 ökörrel és 3 lóval. 1867-ben 3 Hever családfő birtokát írták össze. Imre (Bacskó Judit), aki a 74. számú házban lakott, egésztelkes gazdaságot vezetett. Háza 1522 • öl beltelken épült fel, melyhez 14 kh 640 • öl szántó, 1 kh 743 • öl rét, 480 • öl kenderföld, 324 • öl káposztáskert és 780 • öl szőlő tartozott. Pál (Keresztúri Magdolna) 218 • öl nagyságú (50. házszámú) beltelken élt. Kevés szántóföldje (2 kh 348 • öl) és szőlője (540 • öl)is volt. János (Deák Borbála) szintén a zsellérek közé tartozott, háza 383 • öl nagyságú beltelken állt. Szántóföldje csupán 627 • öl, szőlője pedig 106 • öl terjedelmű volt. 1996-ban a Béke (1 fő), a Dózsa György (2 fő), a Kossuth Lajos (11 fő), a Szabadság (1 fő) és a Rákóczi fejedelem (1 fő) utcában laktak Hever nevűek.