Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

HERING CSALÁD A név első említését a házassági anyakönyvben találjuk: 1777. II. 3-án Hering Pál sipeki (Nógrádsipek) lakos házasságot kötött Bódi Katalin herencsényi leánnyal. A név német eredetű. Koháry István - aki mint tudjuk Herencsénynek is részbirtokosa volt - a 18. század elején a német Frankföldről sváb családokat telepített varsányi és sipeki birtokára. Ezek között volt a Hering család is, akiknek későbbi leszármazottja (Pál) Herencsénybe nősült és költözött. Ezt követte István (Pékár Anna) és György (Fábián Ilona) testvérei is. A sváb Hering családot Róth Tamás telepítette be herencsényi birtokára, arra a birtokrészre mely az 1730-as évekig Koháry István tulajdona volt. Az első betelepülő (Pál) jobbágyföldet nem kapott földesurától, így a leszármazottak is a faluban élő zsellérek számát gyarapították. Az adókivetés céljából készült összeírásokban 1828-tól követhetjük nyomon az egymást váltó nemzedékeket. Ekkor János (Kovács Borbála), 1836-ban István (Kovács Verona, Bemard Katalin) és János szerepel a zsellérek névsorában. Mindketten egy pár ökröt és egy fejőstehenet tartottak. Az 1867. évi tagosításkor a 19. számú házban lakó Istvánt (Hovanecz Anna) és Mihályt (Bacskó Borbála) írták össze. Ez utóbbinak (a 72. számú házban élt) 588 • öl beltelke, 88 • öles káposztáskertje és 1 kh 530 • öl szőlője volt. A család tagjai napszámosok, cselédek voltak a helyi uradalmakban. 1996-ban a Bercsényi (2 fő), a Kossuth Lajos (3 fő), a Szabadság (5 fő) utcában laktak Hering nevűek. Leszármazási táblázataik: