Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

már ötvenéves János apja volt a fentebb említett Antalnak, akit zsellérként jegyeztek be az adókivetési lajstromba. Az adatok szerint úgy tűnik, hogy a család 1828-1836 között jutott jobbágygazdasághoz. Azt sajnos nem sikerült kinyomoznunk, hogy a név viselői honnan költöztek Herencsénybe. Az 1867. évi tagosításkor felvett kimutatásban János és Antal már nem szerepel. A család tulajdonában ekkor már egy és negyed nagyságú telek volt, mely három családfő között oszlott meg. Mihály (Tóth Zsuzsanna) féltelekkel rendelkezett, a másik féltelket Mihály testvére Borbála (Barna István) kapta. A negyedtelek György leányának Borbálának a nevén volt. Ignác (Bobán Teréz) mint zsellér szerepel az összeírásban. A beltelek és a hozzátartozó földterület megoszlása az alábbi volt. 53. sz. táblázat A Gálik család földbirtokának megoszlása művelési ágak szerint 1867-ben Beltelek Szántó Rét Kenderföld Káposztás Szőlő • öl kh • öl kh • öl • öl Mihály 648 5 280 1 887 242 162 Borbála 1234 6 558 1 1451 242 112 540 Borbála 648 3 005 1299 121 81 360 István 369 552 1080 A 19. század második felétől több családfő cseléd és napszámos volt. 1996-ban a Kossuth Lajos utcában lakott egy fő, aki a Gálik nevet viselte. Alább a család leszármazási táblázatát közöljük. m