Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
A CSALÁDOK TÖRTÉNETE
sok csak a családfő nevét közlik, mivel kuriális telken éltek, vagyoni állapotukat nem tüntették fel. így 1728-ból, az akkor 80 éves Fábián Istvánról azt tudjuk, hogy Koháry István jobbágya. 1750ben Miklósnak 7, Jánosnak 6 kereszt rozs termett. Az 1770. évi úrbérrendezés alkalmával Miklós, András, Márton nevét vették fel az összeírásba, mindegyik féltelkes jobbágy volt az ekkor már Róth Tamás birtokán. A 18. század nyolcvanas éveinek elejére újabb családfő (Adalbert) került a telkes jobbágyok közé. A négy jobbágygazdaság, egyenként, kettes ökör és lófogattal, egyegy fejőstehénnel, 2-3 darab sertéssel rendelkezett. A 19. század első felében a Fábián családok elszegényedtek, hárman az addig művelt jobbágytelküket is elvesztették. 1828-ban már csak András fia Ignác található a telkes gazdák névsorában. A többiek zsellérek, illetve Haraszti és Liszkópusztán cselédek voltak. A Surányból házasodott Antal a falu kocsmárosa volt 1846-ban. A tagosításkor (1867) is csak Ignác tartozott a gazdák közé. A 45. számú háza 1407 • öl beltelken állt. Fél telkes gazdaságában 6 kh 844 • öl szántót, 1 kh 483 • öl rétet, 242 • öl kenderfőidet, 162 • öl káposztáskertet, 360 • öl szőlőt írtak össze. Fábián nevűek más településről is költöztek Herencsénybe: Mária 1847-ben Csesztvéről (Tácsik János), - János, ugyancsak 1847-ben Surányból, - István (Majdan Teréz) szintén Surányból érkezett 1934-ben. 1996-ban a Dózsa György (4 fő), a Kossuth Lajos (4 fő), a Lisznyai ( Damó ) Kálmán (5 fő) utcában laktak Fábián nevűek. A Fábián család leszármazása:
