Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

ken élő család közül, 1828-ban, csak József került az összeírok listájára, mint zsellér. 1836-ban az akkor 37 éves Mátyás (Petróczi Borbála) dolgozott a jobbágygazdaságban. A munka végzésében két leánya, felesége és István szolga segített. Testvére Benedek (Prusinszki Ilona) zsellértelken élt, 1851-ben pedig Haraszti pusztán volt cseléd. Haraszti pusztán volt csősz Márton is. 1867-ben még mindig az 1822-ben házasodott Mátyás (Petróczi Borbála) volt a gazdaság irányítója. A 130. számú házban lakott, féltelekből álló birtokához 1007 • öl beltelek, 5 kh 1236 • öl szántó, 1 kh 797 • öl rét, 242 • öl kenderföld, 274 • öl káposztáskert, 900 • öl szőlő tartozott. A három gyermekének (Benedek, Márton, Mihály) csak leányai születtek. 1836-1875 között tíz leányt adtak férjhez. A Cserepka név további megőrzésének így már semmi esélye nem maradt. CSIZMADIA CSALÁD A 18. század első felében Csizmadia György és Pál nevével találkozhatunk az összeírásokban, de ők nevüket valószínűleg foglalkozásuk után kapták, ugyanis mindketten csizma készítésével foglalkoztak. Rokoni kapcsolatot aligha lehet keresni az 1870-es években a községbe települt Csizmadia nevűekkel. A házassági anyakönyv szerint István alapította ezt a nevet Herencsényben, aki 1873. XI. 16-án Szakács Borbálával kötött házasságot, majd 1879. VI. 3-án Fülő Katalin özvegyasszonyt vette el feleségül. Az anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy a vőlegény Sipekről származott. Többségében az ő leszármazottai élnek a faluban. Csizmadia család élt Cserhátsurányban is (Lajos), aki később Nelásd pusztán volt cseléd. Leszármazottai Herencsényben találhatók. A név viselői cselédek, napszámosok voltak a helyi uradalmakban. 1996-ban a Kossuth Lajos (5 fő) utcában laktak Csizmadia nevűek. Leszármazási táblázataik: