Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

BÓDI CSALÁD A név Bódi, Bógy, Bódy formában ismert forrásainkban. A halotti anyakönyv 1774. évi bejegyzése szerint Trencsény megyéből költöztek Herencsénybe. Az 1698. évi összeírásban szerepel a név először: ifj. Bógyi Jánosnak ekkor 2 ökörből, 4 uzsorás ökörből, 2 tinóból és 2 juhból állt az állatállománya. 1700-ban hat darab igaerőt számoltak össze, ezen kívül 16 pozsonyi mérő szántóföldje is volt. Másfél évtizeddel később, 1715-ban, Bódi Péter szerepel az adózók listáján, aki 9 köblös földjén gazdálkodott. Egy év múlva, 1716-ban, idős János, Péter és ifjú János neve található a faluról készült összeírásban, mely szerint az idősebb Jánosnak semmije nem volt, Péter és ifjú János 3-3 igaerővel rendelkezett. 1728-ban ismét 3 családfőt írtak össze: János és Ferenc negyedtelkes jobbágy, az ekkor 45 éves György, Koháry András jobbágyaként kuriális telken élt. Az 1750ben összeállított kimutatásban Péternek 5 kereszt rozs termett. Az urbáriumban (1770) csak Ferenc neve szerepel, aki féltelkes gazdasággal bírt Róth Tamás birtokán. A család azonban telkiföldjét valamilyen oknál fogva elveszthette, mert 1828-ban a név egyetlen képviselője Mátyás, már a zsellérek közé lett besorolva. Mátyás, aki 1823. I. 19-én kötött házasságot Babka Ágnessel, Surányból költözött a faluba. Egyetlen leányuk Judit, Kiss Jánoshoz ment feleségül 1848. I. 26-án. Az 1846. évi összeírás Mátyás feleségét már özvegységben találta, kinek semmilyen vagyona nem volt. Ezzel a Bódi név megszűnt a faluban. BREZOVSZKY CSALÁD A névvel 1818-ban találkozhatunk először a születési anyakönyvben: a Liszkópusztán lakó Péter (Csomány Anna) és András (Putyera Rozália) gyermekeinek születését jegyezték be. Péter ebben az időben az uradalom ökreire vigyázott, de 1846-ban már a zsellérek között említik nevét, ekkor egy lovat és egy sertést tartott.