Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

A CSALÁDOK TÖRTÉNETE

gyermeke lehetett György, aki 1700-ban negyedtelkes jobbágy volt Róth János birtokán. Igásállatai ekkor nem voltak, de 1716-ban egy darab ökörrel rendelkezett. 1770-ben már Péter gazdálkodott a féltelkes gazdaságra kiegészült birtokon. Állatállománya 1781-ben 2 ökörből, 1 tehénből, 1 lóból, 2 sertésből állt. 1828-ban már fia István irányította a gazdaságot, melyhez 2 ökör, 2 ló is tartozott. Két testvére András (Bacskó Rozália) és János (Szarvas Anna) a zsellérek számát gyarapították. Az utóbbi 2 db lovat tartott, bizonyára fuvarozásból élt. Az 1828-1836 közötti években János és András fél, illetve negyedtelkes gazdasághoz jutott. 1836-ban Jánosnak 2 ökör, 3 ló, 1 sertés, 4 juh, míg Andrásnak 2 ökör, 2 ló volt az állatállománya. A fél telkes gazdasággal bíró István 2 ökröt, 4 lovat, 1 sertést és 4 juhot tartott. Az 1867. évi tagosítás idejére háromról négyre emelkedett a telkesgazdák száma. András és István fél, József, valamint István egész telekkel rendelkezett. András (Erdélyi Borbála) a 48., István (Teplánszki Erzsébet) a 99., József (Brezovszki Teréz) a 121., István (Pékár Julianna) a 36. számú házban lakott. A tulajdonukban lévő földterületeket az alábbi táblázatból ismerhetjük meg. 51. sz. táblázat A Bartus család földbirtokainak megoszlása művelési ágak szerint 1867-ben Beltelek Szántó Rét Kenderföld Káposztás Szőlő • öl kh • öl kh • öl • öl András 577 8 522 1 896 242 162 1080 István 1517 8 488 1 684 242 162 180 József 1388 16 766 3 128 484 224 540 István 1229 17 100 3 705 484 224 720 A gazdaságból kiszorult családtagok már az 1840-es évektől napszámba járva vagy a helyi uradalmakban cselédnek szegődve keresték meg kenyerüket.