Zólyomi József: Herencsény története - Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)
HERENCSÉNYI ÉVSZÁZADOK
jelentős birtokokat szerzett a megyében. Heréncsény is - mely eddig a Herencsényi család tulajdonában volt - az ő birtokába került. Valószínű Tamás vajda telepítette le az első lakosokat a Feketevíz patak bal partján, a napjainkban is meglévő Vajda faluba. A falunak ez lehetett a legrégebbi része, így nem véletlen, hogy az iskola, 23 a plébánia épületét is itt helyezték el. Nem tudjuk, hogy a Herencsényi család mikor kaphatta vissza a Károly Róbert által elkobzott - Tamás vajdának juttatott herencsényi birtokát. A 15. század harmincas éveiben a család ismét a falu földbirtokosai közé tartozott. A királyok még ebben az időben is birtokokat adományoztak párthíveiknek hűséges szolgálatukért. Zsigmond király 1432-ben, az Aba nemzetségből származó Rédey Demeter fiát, Sándort és annak testvérét Mátyást ajándékozta meg herencsényi birtokrésszel. Rédey Sándor, Heréncsény akkori földbirtokosának, Tóthnak nevezett Herencsényi István leányát, Skolasztikát vette feleségül. Az adományozásról Palóci Máté országbíró 1432. június 29-én kelt oklevelében az alábbiakat olvashatjuk: „A fenn mondott király urunk a mondott Sandrinus (Sándor) hűséges szolgálataiért, az előbb említett Skolasztikának nevezett nemes hölgyet, az ő feleségét a fent nevezett Nógrád vármegyében lévő Heréncsény birtokban a fent említett Istvánt valóságos örökösévé tette, ezen felül a teljes királyi jogát, amely az előbb mondott Heréncsény birtokban és Kemench völgyben, a mondott Heréncsény határain belül fekvő, két királyi eke nagyságú földben bármilyen módon vagy bármilyen ügyben vagy abból kifolyólag a királyi fenséghez tartozik és őt illeti ezen Sandrinusnak és általa a mondott feleségének és fivérének Mátyásnak és azok örököseinek örök birtoklásra adományozta és átadta." 24 A Rédeyeknek, Herencsényen kívül Dengelegen (Egyházasdengeleg), és Vanyarcon volt birtokuk ebben az időben. Arra nincs adatunk, hogy a falu határa miként oszlott meg a földesurak között, azt viszont több forrás bizonyítja, hogy a falun átutazó fuvarosoktól vámot szedtek. A vámokat felülvizsgáló Businczi György 1477 májusában azt állapította meg, hogy Nógrád megyében a király jogainak sérelmére nagyon sok birtokon szednek a földesurak vámot. A Garay Miklós